Ezért néznek a napraforgók mindig kelet felé

A napraforgót nem csak nézni szép, de a virág tudományos szempontból is igen érdekes. Amikor nőnek, a fejek oda-vissza fordulnak, hogy napközben kövessék a napot. Amikor azonban megérnek, a tányérok merevvé válnak, és a virág folyamatosan kelet felé néz. Egy új tanulmányban a Kaliforniai Egyetem kutatói rájöttek, hogy miért.

A napraforgó sokkal érdekesebb, mint amennyi elismerést ad nekik a legtöbb ember. Tudományos nevük Helianthus, amely a görög „nap" és „virág" szavakból ered, és körülbelül 70 fajuk van. Különböző alakúak lehetnek, egyesek magasak, míg mások alacsonyak. Még akár különböző színűek is lehetnek.

A sárga a leggyakoribb, de vannak vörös, narancssárga és lila árnyalatú növények is.

Egy napraforgó valójában több száz (néha több ezer) virágból tevődik össze. Ezek először a virágfej külső szélén fejlődnek ki, jellegzetes spirálmintákat képezve. Minden napraforgó körülbelül 2000 magot tartalmaz.

Az érett napraforgó mindig kelet felé néz Forrás: Flickr / skyseeker

A virágok termesztésre, de táplálékként is szolgálnak a madaraknak épp úgy, mint az embereknek.

Korábbi tanulmányukban a kutatók azt találták, hogy a napraforgó „megtanulja előre látni" a nap mozgását, ezért nyugatról keletre hajlik, így napszaktól függetlenül képes elnyelni a maximális napfényt. Ennek az az oka, hogy egyfajta belső órája van, amelyet cirkadián ritmusnak neveznek, ami sokban hasonlít a mi aktivitásunkat szabályozó cirkadián ritmushoz.

Most a New Phytologist folyóiratban megjelent tanulmányban a Kaliforniai Egyetem kutatói annak az okára voltak kíváncsiak, hogy vajon miért néznek az érett napraforgók kelet felé.

Elég meglepő, hogy kizárólag keleti irányba néznek

– mondta Stacey Harmer professzor a ZMEScience online tudományos portálnak. – Láthatóan jobb, ha kelet felé néznek, mivel több magot tudnak érlelni; de hogyan „találták ki, és miért teszik"?

Harmer és csapata mesterségesen manipulálta a napraforgó fejének irányát és hőmérsékletét mind szántóföldi, mind ellenőrzött körülmények között, majd felmérték a virág élettanát, a beporzók látogatását, a vetőmag tulajdonságait és a beporzás sikerét.

Azt találták, hogy a nyugatra néző virágfejekhez képest a keleti irányúak reggel melegebbek voltak. A szakemberek szerint ez egyfajta „energianyereséget" hozott a reggel táplálkozó méheknek. Más szóval: a kelet felé forduló napraforgó esetében a méhek könnyebben táplálkozhatnak és porozhatják be azt.

Az egyetem által megosztott videóban a kelet felé néző virágokon sokkal nagyobb számú beporzó méhet láthatunk, mint a nyugatra néző virágokon.

A kutatók azt is megállapították, hogy a növények tájolása befolyásolja a virágok fejlődését és a szaporodási sikerét. A kelet felé néző napraforgókon ugyanis nagyobb és nehezebb magok érlelődtek.