Denevért találtam-mit tegyek?

Vágólapra másolva!

Egész közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem esik meg. A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Segítsünk rajtuk!

Origo

Vágólapra másolva!

etológia állatvédelem természetvédelem állatorvoslás állatmenhely denevér Fővárosi Állat- és Növénykert állatmentés Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zoológia

Az MME erőforrásai egyelőre sajnos nem teszik lehetővé, hogy denevérmentő szolgálatot vagy telefonos asszisztenciát üzemeltessen, ezért itt lépésről lépésre leírják, hogy mit kell tennünk, ha segítségre szoruló denevérre bukkanunk. Annak az esélye idehaza rendkívül kicsi, hogy egy denevértől betegséget kapjunk, de mind a saját, mind a denevér egészsége érdekében figyelmesen kövessük az alábbi utasításokat!

Bajba jutott denevér (Fotó: Boldogh Sándor) Forrás: https://www.mme.hu/segitseg-denever-segitunk

1. Mindig mérjük fel a helyzetet!

A denevérek éjszakai állatok, ezért ha nappal találkozunk velük és az állatok nem sötét rejtekhelyen vannak, akkor szinte biztos, hogy segítségre szorulnak. Ha pincében, padláson, pajtában, redőnytokban, nyílászárók vagy épületek más hézagaiban bukkanunk denevérre, akkor az állat jó eséllyel önként választott búvóhelyén van. Itt nem szabad zavarni őket!

Az ismert szálláshelyeken minden nagyobb beavatkozás esetén a jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell az állatok védelméről, ill. búvóhely megmaradásáról. Ha probléma merül fel, hívd a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot!

Kölyök denevér (Fotó: Nagy Ágnes - Zoo Budapest) Forrás: https://www.mme.hu/segitseg-denever-segitunk

A. Amikor biztosan nem muszáj/szükséges megfogni a denevért!

Ha a denevér véletlenül repült be a szobába, épületbe, de láthatóan semmi baja, a legjobb, amit tehetünk, hogy

• lekapcsoljuk a villanyt,
• kitárjuk az ablakot (elhúzzuk a függönyt),
• becsukjuk az ajtó(kat), hogy ne repülhessen át más helységekbe.

Röptében semmiképp se próbáljuk terelgetni, megfogni! Az állat valószínűleg egy ijedt fiatal, ha nem sikerül kitalálnia az ablakon, ahol betévedt, menedéket fog keresni valami apró zugban (kép mögött a falon, karnis tetején, szekrény mögött, ágy alatt), de előbb-utóbb szomjas lesz. A hosszabb időre csapdába esett denevérek gyakran kerülnek elő a fürdőszobából – ha gyanítjuk, hogy ilyen vendégünk van, tartsuk lehajtva a WC tetejét!

B. Amikor a denevérnek mindenképpen segítségre van szüksége

• A földön kuporog,
• nappal van és búvóhelyen kívül, kitett helyen találod (pl. egy falon, fatörzsön),
• macskával vagy más ragadozóval találkozhatott,
• még fiatal (a legnagyobb hazai denevér testhossza kifejletten is mindössze 6-8 cm). A kölykök júniustól jönnek világra, ilyenkor még szinte szőrtelenek, de szeptemberre már önállóak),
• odaragadt, beakadt valahova (légypapír vagy rágcsálócsapda, drót, háló stb.), láthatóan sérült (pl. vérzik),
• megzavarták a búvóhelyét (farakás megbontása, építési, felújítási munkálatok stb.).

A fenti helyzetekben jó esély van rá, hogy az állat sérült, beteg, éhes vagy kiszáradt, ezért segítség nélkül elpusztul a számára alkalmatlan környezetben. Kövessükaz alábbiakban leírtakat!

Denevér biztonságba helyezése. (Fotó: Nagy Ágnes - Zoo Budapest) Forrás: https://www.mme.hu/segitseg-denever-segitunk

2. Denevér biztonságba helyezése

Ha túl magasan van, vagy repked, semmiképp ne kockáztassuk egyikőnk testi épségét sem, csak akkor fogjunk hozzá a mentéshez, ha biztonságosan elérjük az állatot! Nem kell megijedni, valójában pofonegyszerű a feladat. (Ha mégis úgy érzi valaki, nem neki való, kérjen segítséget a szomszédból, sajnos egyelőre nem létezik 24-órás denevérmentő szolgálat.)

• Készítsünk elő egy kisebb, zárható dobozt (pl. egy cipősdoboz, aminek kilyuggatjuk a tetejét)!
• Szerezzünk be egy összegyűrt tiszta rongyot vagy kesztyűt!
• Készítsünk elő vizet, pl. egy palack kupakjában!

A legjobb, ha úgy teszünk, mint egy méhecskével vagy lepkével szokás: óvatosan borítsuk rá az állatra a dobozt és szép lassan csúsztassunk alá egy kartont (magazint, füzetet stb.). Ha ez nem megy, meg kell fognunk a denevért – ehhez mindenképp használjunk a rongyot vagy viseljünk kesztyűt!

Nagyon csekély esélye van, hogy hazai denevértől bármilyen betegséget elkapjunk, abban viszont még nem lehetünk biztosak, hogy emberről denevérre nem terjed pl. a humán koronavírus. Ezért ha van, viseljünk maszkot, vagy takarjuk el az orrunkat és a szánkat, miközben a denevérrel foglalkozunk!

A ronggyal finoman vegyük fel az állatot és azzal együtt tegyük a dobozba! Helyezzük be a lapos itatót is, majd zárjuk le a dobozt és tegyük valami nyugodalmas (és sötét), nem huzatos, kiegyenlített hőmérsékletű helyre, ahol kisgyermekek és háziállatok nem férhetnek hozzá! Élelmet nem kell neki adni, de a vizestálkát időről-időre ellenőrizzük! Az állat így már biztonságban van, hívhatjuk a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot, mentőhelyet.

Ha szinte csupasz denevérkölykö(ke)t találunk, egy meleg (nem forró) vízzel töltött palackot, zárt edényt is helyezzünk a dobozba! Az anyjuktól elszakadt kicsik könnyen kihűlnek, ami végzetes lehet számukra.

Ha esetleg hálóba akadt, csapdába ragadt denevért találunk, ne próbáljuk meg kiszabadítani – vegyünk fel kesztyűt és a hálóval, ragaccsal együtt helyezzük a dobozba az állatot! Ne feledkezzünk meg a vízről!

Soha ne fogjuk meg a denevért a szárnyánál lógatva, mert könnyen ficamot vagy törést okozhaunk!

Ha betartjuk a fentieket, minimális az esélye, hogy megsérüljünk, de ha mégis megkarmol vagy megharap egy denevér, mossunk kezet (hosszan, alaposan), majd jódos vagy alkoholos fertőtlenítővel kezeljük a sebet és mielőbb mutassuk meg a háziorvosodnak! Bár kicsi a fertőződés esélye, a veszettség kockázatát komolyan kell venni!