Erre figyeljenek az őszi, párás időben az asztmások

Asztmásoknak érdemes D-vitamint is szedni! D-vitamin hiányos gyerekek és felnőttek esetében rosszabb tüdő légzésfunkciós értékeket és gyakoribb asztmás rohamokat figyeltek meg. A „napfény” vitamint azért is érdemes pótolni, mert szedésével az asztma gyógyszerek hatékonysága is növelhető.

Az őszi, gyakran esős, párás időjárás mellett a közelgő fűtési szezonban a lakásokban is megemelkedhet a páratartalom. A túl magas páratartalom nem kedvez az asztmás betegeknek. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát arról kérdeztük, hogy mire érdemes figyelni, hogyan őrizhetjük meg asztmásként a hűvösebb hónapokban is a jó közérzetünket.

Fokozódó tünetek

A páratartalom azt jelzi, hogy mennyi nedvesség van a levegőben. Ha magas a páratartalom, az közvetlenül is ingerelheti a légutakat, de emellett megnövekedhet a levegőben egyéb irritáló anyagok, mint például pollenek és légszennyeződés szintje is. A párás levegő belélegzése ezért egyértelműen nem ideális az asztmás betegek részére.

Erre az összefüggésre világított rá az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine folyóiratban közölt korábbi kutatás is. Az asztmások körében 112%-kal növekedett a légúti ellenállás, miután 4 percig lélegeztek be nagyon meleg, párás (49 ° C és 75–80% páratartalom) levegőn. Azonos környezetben egészséges embereknél ezzel szemben mindössze 22%-os emelkedés volt kimutatható.

Dr. Hidvégi Edit elmondta, a légúti ellenállás emelkedésének oka, hogy a légutak simaizomzata összehúzódik, a nyálkahártya megduzzad, a légutak beszűkülnek, ez az asztmára jellemző tünet, melynek következtében a légcsere sebessége lecsökken. Ezt az asztmás beteg fokozódó tünetei jelzik: zihálás, nehézlégzés, szorító érzés a mellkasban és köhögés jelentkezhet.

Asztmásoknak érdemes D-vitamint is szedni! D-vitamin hiányos gyerekek és felnőttek esetében rosszabb tüdő légzésfunkciós értékeket és gyakoribb asztmás rohamokat figyeltek meg. A „napfény” vitamint azért is érdemes pótolni, mert szedésével az asztma gyógyszerek hatékonysága is növelhető. Forrás: https://www.tudokozpont.hu/asztma-tunetei

A beltéri levegő páratartalma

A magas páratartalom nemcsak a szabadban teszi nehezebbé a betegek életét. Az őszi és téli hónapokban több időt töltünk zárt térben, a lakásban, ritkábban szellőztetünk emiatt a beltéri levegő páratartalma jelentősen megemelkedhet. Ez sok újépítésű, jól szigetelt lakásban is problémát okoz. A magas páratartalom hosszabb távon kedvez a lakáson belüli allergének – penészgomba és poratka – megjelenésének, melyek további kockázatot jelentenek, az allergének jelenléte és belélegzése is fokozhatja az asztmás tüneteket.

Így őrizhetjük meg a jó közérzetünket

A növekvő páratartalom még a jól beállított, korábban panaszmentes asztmások esetében is erősödő tüneteket okozhat. Ha azt vesszük észre, hogy a tünetek rosszabbodnak, konzultáljunk tüdőgyógyásszal, ne várjuk meg, míg egyre többször kell a rohamoldót használni, és nem érdemes kockáztatni az asztmás roham kialakulását sem. A gyógykezelés módosításával a tünetmentesség visszanyerhető, azonban a tartós jóllét érdekében nem árt néhány tanácsot is megfogadni, és a mindennapokban alkalmazni.

Érdemes a napi időjárásjelentésben követni a páratartalomra vonatkozó adatokat. Magas értékek esetén próbáljuk minimalizálni a szabadban töltött időt. A belső levegő páratartalmát mérjük erre alkalmas eszközzel. Amennyiben tartósan 40-50% feletti értéket mutat, törekedjünk a páratartalom csökkentésére. Néhány perces intenzív szellőztetéssel, vagy korszerű, nyílászáróba épített szellőztetővel, esetleg páramantesítő készülék használatával meg tudjuk előzni a magas páratartalommal járó következményeket.

(Forrás: Tüdőközpont
www.tudokozpont.hu)