A régészek szerint a geoglifa a kora bronzkorból származhat és több mint 4000 éves. Egy láthatóan nagyszabású temetés részeként találták meg, amelyet az adott időszakból származó kerámia is bizonyít. A 3 x 4 méteres bikát gondosan elhelyezett kavicsokkal és helyi eredetű homokkőből készült kövekkel ábrázolták.
A geoglifa hatalmas, a föld felszínén kialakított ábra, amelyet eredetileg ősi kultúrák hagytak ránk.
A szibériai talajrajz csak részben maradt fenn az 1940-es években itt zajlott útépítések miatt, amelyek tönkretették a bika fejét és a törzsét, ami után csak az állat hátsó része maradt meg, jól láthatóvá téve a lábakkal és farkat.
A bika geoglifája a korai bronzkor korszakának közép-ázsiai kultúráira jellemző
– mondta Marina Kilunovskaya, a Tuvan régészeti expedíció vezetője, a Közép-Ázsia és a Kaukázus Régészeti Tanszékének vezető kutatója a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Ezeket az állatokat megtaláltuk már több sziklarajzon Tuvában és a környező területeken, de ez az állatfigura alakú talajrajz egyedülálló jelenség, talán még a közép-ázsiai régióban is.
Kilunovskaya hozzátette: bár felismerték a bikaábrázolást, ami lehetővé teszi, hogy nagy valószínűséggel rekonstruálják az elveszett részeket,
még soha nem láttak ehhez hasonló kőelrendezéseket.
A szakemberek úgy vélik, hogy a lelet egyedisége és a helyszíni fenyegetettség a szomszédos út miatt további megőrzést igényel.