A nyíregyházi gyökerű családból származó ifjú Gloviczki Pétert 1958-ban, Pesten ejtette rabul a mágia világa. Orvosként dolgozó édesapja kollégája, Takáts Sándor, a Magyar Amatőr Mágusok Egyesületének tagjaként felfigyelt az alig tízéves fiú tehetségére, és a legkülönfélébb bűvésztrükkökre kezdte oktatni. A fiatal mágus rendkívül tanulékonynak bizonyult, szorgalmasan gyakorolt, aminek eredményeképpen
mindössze 14 évesen kategóriájában első helyezést ért el az 1962-ben rendezett Ki mit tud?-on.
Az ország hamar szívébe zárta a „kis bűvészt", akinek innentől kezdve sorban jöttek a sikerek: 1973-ban Párizsban, a bűvész világbajnokságon ezüstérmet, 1978-ban Tokióban pedig aranyérmet nyert.
Dr. Gloviczki Péternek minden lehetősége megvolt arra, hogy a legnagyobb bűvészek közé emelkedjen, a sztárság és csillogás helyett viszont azt az emberpróbáló, kockázatokkal teli utat választotta, amire kisgyermekkora óta készült: az orvoslást.
Dr. Gloviczki Péter tanulmányait a Semmelweis Egyetemen végezte, 1972-ben szerzett diplomát aranygyűrűvel. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán sajátította el a sebészet és az érsebészet alapjait, mentora a hazai érsebészet atyja, Soltész Lajos lett.
Tőle nemcsak a szakma fortélyait sajátította el, hanem azt is, hogy a betegekkel mindig kölcsönös, bizalmi viszonyt, egyfajta szövetséget kell kialakítani.
Dr. Gloviczki Péter szerint ez a felfogás a gyógyítás egyik alappillére.
1981-ben ösztöndíjasként került a tudományos orvoslás egyik fellegvárába, az amerikai Mayo Klinikára. Gyorsan haladt előre a pályája; 2000 és 2010 között a kórház érsebészeti osztályának vezető professzoraként és a Gonda Vascular Center igazgatójaként nemcsak az amerikai, hanem a nemzetközi érsebészet egyik legkiemelkedőbb szaktekintélyévé vált. Az érsebészet számos területének, különösen az aorta, a carotis és a lábartériák, a vénás és nyirokbetegségek, továbbá az ér fejlődési rendellenességeinek világszinten elismert szakértője.
Habár úgy tűnt, a bűvészkedés háttérbe szorult, korántsem ez volt a helyzet, sőt, a későbbiekben is nagy hasznát lehetett venni az érsebészeti munkában.
Mind a két szakma kézügyességet igényel, de nekem leginkább a kommunikációs készségemet segítette, sok nyelvet tanultam, amikor utaztam; Csehországban csehül, Tokióban pedig japánul is előadtam néhány trükköt. Emellett többek között folyékonyan beszélek németül, franciául, angolul"
– mondta az Origónak dr. Gloviczki Péter. A bűvészmúlt hasznosnak bizonyult a betegekkel való kapcsolattartásban, lelki megerősítésükben.
Egy kisfiún életmentő aortaműtétet kellett elvégeznem. Ez egy nagyon veszélyes procedúra; ha rosszul sikerül, a páciens lebénulhat vagy meghalhat. A fiúcskát azonban nem a megpróbáltatás érdekelte, csupán egy bűvészmutatványt szeretett volna látni. Természetesen eleget tettem a kérésének, a szemei szinte csillogtak a trükk láttán. Másnap az operáció sikeres volt"
– emlékezett vissza egy konkrét esetre a professzor.
A Mayo Klinikán történő praktizálása során dr. Gloviczki Péter egyik legfőbb céljának azt tekintette, hogy betegei a legjobb kezelést kapják, ezért igyekezett új szintre emelni az érsebészeti ellátást.
Való igaz, a szakterület az elmúlt évtizedekben óriási változásokon ment keresztül. Háttérbe kerültek a nyitott műtétek, helyettük az orvosok éren belüli (szakszóval úgynevezett endovascularis) megoldásokat alkalmaznak. Magyarul az ér felnyitása helyett katétert, vékony csövet használnak, ezen át jutnak a belső, műteni kívánt területhez. Hasonló forradalmi megoldás a stent, ami egy hálós szerkezetű, csőszerű eszköz, feladata az ér nyitva tartása, és a kiboltosodott érszakasz kiszakadásának meggátolása. Gloviczki professzor számos sebészeti módszert leírt, több találmány (például a Gloviczki-műér) fűződik nevéhez.
A fejlődés nem áll le, és a közeljövőben további izgalmas megoldások, fejlesztések várhatók.
A beavatkozás invazivitása csökken, egyre hatékonyabb technológiával tudunk érelzáródást kinyitni, éraneurysmákat áthidalni, hogy azok ne szakadjanak ki. Olyan stentek jelennek meg, amik nem záródnak el bizonyos idő után, esetleg beépülnek a betegbe, vagy gyógyszerek köthetők hozzájuk. Az endovascularis műtétek jelen pillanatban még röntgensugarat igényelnek, ez káros a betegnek, így abba az irányba haladunk, hogy ezeket az operációkat igyekezzünk minél kisebb sugárdózissal elvégezni, ami nem árt a szervezetnek"
– mondta az Origónak dr. Gloviczki Péter.
2016-ban, a tízezredik műtét elvégzése után Gloviczki professzor nyugdíjba vonult, az orvostudománynak viszont nem mondott búcsút. Jelenleg a világ első számú érsebészeti folyóirata, a Journal of Vascular Surgery főszerkesztője. Sosem feledte el, honnan érkezett, Magyarországgal való kapcsolata továbbra is nagyon erős; a Semmelweis Egyetem díszdoktora, számtalan hazai orvostanhallgató, rezidens, fiatal szakorvos útját szervezi és támogatja. Tudományos és szakmai együttműködések, magyar-amerikai kongresszusok sora köthető nevéhez.
A magyar szakorvosképzés és továbbképzés fejlesztésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Munkásságának elismeréséért 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.
Egy meg egy, az három. Vagyis az, amit egy csapat csinál, mindig több, mintha valaki egyénileg próbálna megoldani valamit"
– vallja Gloviczki professzor.
Az egyetem nagy presztízsű nemzetközi díját, a Semmelweis Budapest Awardot az egyetem szenátusa 2009-ben alapította. A kitüntetést olyan természettudományos területen dolgozó, világszerte elismert eredményeket elérő tudósoknak ítéli oda az egyetem, akiknek munkássága új utat mutat és az emberiség fejlődését szolgálja. Dr. Gloviczki Péter a díj 2020. évi kitüntetettje, aki a járványhelyzet miatt idén vehette át a Semmelweis Egyetem elismerését.