A felfedezett, közel félezer égitest közül négy elképesztően távol, 230 csillagászati egységre (CSE) van a Földtől. (Egy csillagászati egység a Nap-Föld távolságnak felel meg, ami nagyjából 149,6 millió kilométer.) A különös, távoli objektumok pályáját a kutatók szerint egy eddig nem azonosított égitest alakíthatja, ami azonos lehet a régóta keresett kilencedik bolygóval. Mint ismert, egyes elméletek szerint a Naprendszer peremén egy, a Földnél akár ötször-tízszer is nagyobb bolygó keringhet, ennek létezését azonban napjainkig nem sikerült kétséget kizáróan igazolni.
Az új megfigyelés a Dark Energy Survey nevű égboltfelmérési program keretében valósult meg. A hivatalosan 2013-ban kezdődött, az égbolt nyolcadát lefedő projekt célja a különféle galaktikus struktúrák vizsgálata, és a sötét anyag keresése volt.
Hat év alatt a chilei Blanco Telescope segítségével összesen 817 új objektum létezését sikerült megerősíteni, közülük 461-et korábban még elméleti szinten sem írtak le a szakemberek.
Az évekig tartó vizsgálat eredményei hamarosan szaklapban is megjelennek, az előzetes tanulmány teljes terjedelmében az arXiv oldalon érhető el.
A publikációban szereplő objektumok közül a legközelebbiek 30 CSE-re találhatók és mindannyian a Naprendszer egyik legsötétebb és legmagányosabb régiójában keringenek. A tudomány eddig összesen 3000 ilyen, úgynevezett Neptunuszon túli objektumot (rövidítve TNO-t) azonosított. Közülük a két legismertebb égitest a Pluto és az Eris törpebolygók, de itt található a jeges objektumok sokaságát magába foglaló Kuiper-öv is.
A most ismertetett 461 objektumot korábban még senki nem írta le. A csillagászok kilenc olyan égitestet azonosítottak, amik pályájuk alapján 150 CSE-nél is távolabb keringenek a Naptól.
A szakértők találtak négy, rendkívül érdekes pályával rendelkező objektumot is. Ezek vannak a legtávolabb a Naptól (230 CSE), mozgásukat pedig nem a Neptunusz, hanem egy nagyon távoli, nagyjából a Naprendszer szélén elhelyezkedő hatalmas bolygó befolyásolhatja.
A kutatók azt remélik, ennek a négy égitestnek az alaposabb tanulmányozásával igazolhatják, esetleg cáfolhatják a kilencedik planéta létét.
A kutatók a fentiek mellett 4 új trójai kisbolygót is azonosítottak a Neptunusznál. Trójai kisbolygónak nevezzük azokat az égitesteket, amelyek egy nagybolygóval (jelen esetben a Neptunusszal) azonos pályán keringenek. Emellett sikerült megfigyelni a 160 kilométer széles Bernardinelli-Bernstein óriásüstököst is.
A bemutatott eredmények azért is izgalmasak, mert a Dark Energy Survey eredeti feladata nem a Neptunuszon túli objektumok keresése volt, ennek ellenére az összes, eddig felfedezett TNO 20 százalékát ez a kutatóprogram találta meg.