A Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet tudományos együttműködés keretében közösen folytatta a 1961-ben szintén mongol-magyar együttműködés során megkezdett belchi, ázsiai hun temető régészeti feltárását.
Most, 2021-ben két sír feltárása történt meg, illetve egy harmadik sír kőpakolásának egy részét is sikerült precízen letakarítani. Az idei feltárás azért jelentős, mert 60 évvel ezelőtt Horváth Tiboréknak nem volt lehetőségük nekifogni a temetőben található nagyobb nemesi sírok feltárásának, hanem csak kisebb, közrendűbb sírok kutatását végezték el. Most viszont minden adott volt egy nagyobb, gazdagabb sír feltáráshoz is.
A közös ásatáson feltárásra került egy közel 20x20 méteres alapterületű négyzetes alaprajzú, déli irányból lejtős sírbejárattal (dromos) rendelkező, rangos nemesi sír is, melyben a kőpakolás szakszerű megtisztása után egyértelműen kirajzolódott a korabeli rablógödör foltja, ami a sírkamra fölött helyezkedett el.
(Sajnos az Ázsiai Hun Birodalom felbomlása után a kíniak engedélyezték a velük szövetséges jüecsiknek a hun sírok szervezett kirablását, cserébe a Hun Birodalom legyőzése során tett katonai szolgálataikért. Ezért van szinte minden mongóliai hun sír kirabolva.)
Ahogy tovább haladtak a feltárás során, 5 méteres mélységben előkerült a fából ácsolt sírkamra és benne a nemesi temetkezés feldúlt maradványai.
A sírrablás mértéke jelentős volt, ennek ellenére a sírból szép koporsóveretek és koporsószögek, egy kétkerekű harci kocsi maradványai, kerámiaedények töredékei és egy emberi lábszárcsont töredéke is előkerült. Kiemelendőek még a fémtárgyak környékén megtalált szövet és szervesanyag maradványok, az "importként" a sírba került borostyángyöngyök, illetve egy vágtató lovat ábrázoló, áttört bronzlemezből készült ruhadísz is, amiből egykoron jóval több lehetett a sírban.
Makoldi Miklós régészeti igazgató és a Magyarságkutató Intézet munkatársai a feltárás helyszínén megtekintették a feltárt és részben eredeti módon helyreállított kőpakolásos hun sírt, és hivatalosan is lezárták az ásatást Gelegdorj Eregzen igazgatóval és a Mongol Tudományos Akadémia régészeivel közösen.
Ezt követően az Akadémia Régészeti Intézetének leletraktárában a Magyarságkutató Intézetnek lehetősége nyílt a sírból előkerült régészeti leletek és szervesanyagmaradványok megtekintésére és tanulmányozására, majd az Akadémia zárt embertani tárában archeogenetikai mintát vehettek a sírban feltárt emberi lábszármaradványból annak érdekében, hogy a Magyarságkutató Intézetben az újabb ázsiai hun sír teljes genom analízisét elvégezzhessék.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a 60 éve elkezdett mongol-magyar régészeti együttműködés folytatása igen sikeres feltárást eredményezett az idei évben, de a munka nem marad ennyiben, mivel az intézet főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor az együttműködés folytatásáról állapodott meg a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatójával.
A következő évben tehát folytatódik a magyar őstörténet szempontjából kiemelkedő területen fekvő, Ulánbátorhoz közeli belchi hun temető feltárása.
(Forrás: Magyarságkutató Intézet)