A húszfős francia kutatókból álló csapat nyáron már feltárt egyebek közt egy kényszermunkások által épített utat, az egykori kovácsműhelyben pedig, amelyből már szinte csak az alapok maradtak fenn, az Ivan nevet találták meg egy kőtalapzatba vésve.
Furcsa ásatásokat végezni egy ilyen sötét múltú helyen,
de a munka hevében valójában nem túl sokat gondolkodunk ezen - mondta a dpa hírügynökségnek Juliette Brangé ásatásvezető. Az első ásatásokat 2018-ban végezték. Brangét és társait főleg az érdekli, hogy pontosan milyen munkákat végeztettek a foglyokkal, milyenek voltak az életkörülményeik, és a létesítmény architektúráját is szeretnék megismerni.
A Vogézekben létesített koncentrációs tábor 1941 és 1944 között működött, ez idő alatt 52 ezer ember raboskodott itt szerte Európából, főleg politikai foglyok, de zsidók, cigányok és homoszexuális férfiak is.
A foglyok többséget egy közeli kőfejtőben kényszerítették munkára, és sokan belepusztultak a túldolgoztatásba, illetve a lágerben uralkodó rossz életkörülményekbe.
Az ásatások jövő nyáron azoknak a rejtélyes alagutaknak a feltárásával folytatódik,
amelyeket a foglyokkal vájattak a Vogézek hegyeibe, egyelőre ismeretlen rendeltetéssel.
A kutatókat leginkább azok a leletek érdeklik, amelyek a különféle túlélési stratégiákról, a foglyok életben maradási akaratáról tanúskodnak.
Mint mondják, a fennmaradt dokumentumok erről keveset árulnak el, és a túlélők beszámolói sem mindig kimerítőek ezen a téren.
A lágerbeli ásatás költségét mások mellett a francia kulturális minisztérium fedezi. A németországi lágerek területén
már az 1990-es évek elején is történtek ásatások,
azóta már másutt is Európában. A régészeket főleg az épületek szerkezete, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra, a kényszermunkások dolgoztatásának helye és a foglyok személyes tárgyai érdeklik.
(Forrás: MTI/dpa)