Tel al-Fara az alsó-egyiptomi tanítónő istennőjének, Wadjitnak az otthona volt, amit az Egyiptom történelmében a dinasztiák korát megelőző időszak, a predinasztikus kor óta laktak, amíg el nem hagyták az egyiptomi Óbirodalom korában, amely a piramisok és piramisépítők korának számított. A helyszínen a szakemberek három, mesterségesen emelt halmot is találtak, amelyek közül kettő egy-egy települést, míg a harmadik egy templom helyét rejtette.
A kutatók felfedeztek egy, Hathor istennő képével díszített mészkőoszlopot, egy fajanszból készült füstölőcsoportot Hórusz isten fejével, illetve néhány agyagfigurát, amelyeket a korabeli egyiptomiak vallási és szertartási rituálékban használhattak.
Hathor az ókori Egyiptom történelme során az egyik legfontosabb és legnépszerűbb istenség, az uralkodók, előkelők és a köznép egyaránt tisztelték. A sírokban gyakran ábrázolják „a Nyugat úrnőjeként", amint az elhunytat köszönti a túlvilágon.
Többek között a zene, a tánc, az idegen földek és a termékenység istennőjeként is tisztelték.
A régészek megtalálták Taweret vagy Tauret ókori egyiptomi istennő, az asszonyok, terhes anyák és gyermekek gyámolítójának kis méretű szobrát, valamint Uadzset aranyszemét, aki Alsó-Egyiptom védőistennője volt. A lelőhelyen emellett aranyozáshoz használt aranymérleg maradványaira is bukkantak.
Ez egy fontos felfedezés, mert magában foglalja azokat az eszközöket, amelyekkel ténylegesen végezték napi szinten a Hathor istennőnek tett felajánlásokat és vallási rituálékat
– mondta Dr. Mustafa Waziri, a Régészeti Legfelsőbb Tanácsának főtitkára a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Valószínű, hogy kőtömbök egy csoportja alá helyezték, amely szépen elrendeztek egy homokdomb tetején, Wajit istennő templomának déli részén.
Hathor istennőt leggyakrabban tehénistennőként ábrázolják, szarvakkal, melyek közt napkorongot tart, rajta ureusszal. A későbbi korokban két tollat és menat-nyakéket is visel.