A látás az egyik leginkább összetett érzékünk. A környezetünkből származó ingerek nagyjából nyolcvan százalékát, tehát jelentős részét érzékeljük képi stimulusok formájában a látórendszerünkkel. Az érzékelés folyamata során miután a fény áthaladt a pupillán és a kristálylencsén, a szemünkben található ideghártyán, a retinán fókuszálódik. A szem hátsó részén a „kép fejjel lefele fordul", ezért a retinát a fényképezőgépek fényérzékeny chipjeihez szokták néha hasonlítani.
A retina idegsejtjeinek hálózata azonban lényegesen több feladatot lát el, mint a fényerő képpontonkénti változásának érzékelése
– mutatott rá a Szentágothai János Kutatóközpont a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. – A felfogott és az idegsejtek számára értelmezhető jelsorrá alakított információt elsődlegesen feldolgozza, analizálja, mielőtt a látórendszer felsőbb idegi központjaiba küldené.
A szakemberek hozzátették: a szem és ezzel együtt a retina működése könnyen tanulmányozható, egyedülálló, koponyán kívüli elhelyezkedése miatt. Ugyanez a tulajdonság ugyanakkor hátrány is, mivel a legtöbb látórendszert érintő patológiás elváltozás a kitettsége miatt elsősorban a szemben, a retina működésében következik be.
A veleszületett és progresszív retinális betegségek, mint például a diabéteszes retinopátia, az időskori makuláris degeneráció világszerte emberek millióit akadályozzák mindennapi életvitelük során
– magyarázta Völgyi Béla neurobiológus, a Pécsi Tudományegyetem kutatója, az MTA–NAP2 Retinális Elektromos Szinapszisok Kutatócsoport vezetője az Innotéka tudományos portálnak. – Vakságot okoznak, de közvetett módon anyagi és pszichés terhet rónak az egész társadalomra.
A Völgyi-labor eredményeit a PLoS One, a Frontiers in Cellular Neuroscience, és a Brain Structure and Function tudományos szaklapokban publikálta. Ezek szerint a vakság legtöbb formájának gyógyítása rövid távon a betegek zöménél kivitelezhetetlen.
A szakember úgy véli, hogy áthidaló megoldásként szolgálhat a beteg idegszövet implantátummal történő helyettesítése.
A pécsi kutatók pedig éppen ezeknek az idegsejthálózatoknak a kapcsolatrendszereit térképezik fel. Azt feltételezik, hogy egyfajta „válaszkésési finomhangolással" a látórendszer súlyozza a szállított információ hatásfokát, vagyis azt, hogy az mennyire lesz meghatározó a látásérzetben. Kiemelték, hogy az eredmények egy részét egy számítógépes retina algoritmus segítségével is reprodukálták, amely
előrevetítheti ezek lehetséges jövőbeni technológiai felhasználást.
Völgyi Béla szerint a retina pontos kódolási mechanizmusainak megfejtése segíthet tökéletesíteni a jelenleg használatos retinális implantátumok algoritmusait.