Mi lesz a Föld, a Naprendszer és a Tejút sorsa a mai csillagászati ismeretek alapján? Íme, a legvalószínűbb forgatókönyv, amelyben az időadatok csak hozzávetőlegesek, az egyes események azonban jó eséllyel bekövetkeznek valamikor. A sor végén egy teljesen sötét, hideg és majdnem üres világegyetem áll.
Látványos jelenség lesz az égbolton, amikor felrobban az eta Carinae nevű hatalmas, közeli csillag. A nagy tömegű égitest már ma is instabil: alkalmanként nagyobb gáztömegeket dob le külső rétegeiből. A robbanásnak a csillagászok szerint nem lesz káros hatása a Földre.
A radioaktív sugárzás ismét eléri a normális szintet, az eredeti épületek, persze, rég eltűnnek - más helyekhez hasonlóan már Csernobilra sem lehetne ráismerni akkoriban.
A Ross 248 jelű vörös törpecsillag lesz a Napunkhoz legközelebbi csillag, megelőzve a Proxima Centaurit, amely jelenleg 4,2 fényévre van a Földtől. Jelentős hatása akkor még nem lesz bolygónkra, azonban amint egyre közelebb kerül, megnövelheti a Naprendszerben történő üstökösmagok és kisbolygók becsapódásainak gyakoriságát.
A Voyager-1 űrszonda megközelíti az AC+79 3888 jelű törpecsillagot. A szonda ekkor már bizonyára nem fog üzemelni, így az eseménynek csak elvi jelentősége van. Talán ez tekinthető az első pillanatnak, amikor egy emberkéz alkotta űreszköz megközelít egy Naprendszeren kívüli objektumot - ha az addig rendelkezésre álló bőséges idő alatt, fejlettebb és gyorsabb űreszközöket nem fejleszt ki az emberiség. Utóbbi esélye a technikai fejlődés ütemét tekintve könnyen elképzelhető.
A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!