Az Európai Űrügynökség honlapján közzétett felvétel a bolygó északi féltekéjét ábrázolja, látható rajta a Merúr egyenetlen, rücskös felszíne, egyebek között a 166 kilométer széles Lermontov-kráter.
A Merkúrt kutató misszió célja, hogy minél többet tudjunk meg a bolygóról, amely csak kicsit nagyobb, mint a Földet kísérő Hold, és hatalmas vasmaggal rendelkezik.
A BepiColombo még ötször fog elrepülni a Merkúr felett, ehhez azonban az szükséges, hogy a bolygó gravitációs erejének hatására lelassuljon.
A következő években történő elhaladások eredményeképpen idővel stabil pályára fog állni a bolygó körül. Ez 2025 végén következik be.
A szonda ekkor kétfelé válik: a Bepi elnevezésű része alacsony, bolygó körüli pályára áll, a Milo elnevezésű része pedig, amely a Japán Űrkutatási Hivatalban készült, nagyobb távolságról gyűjt a planétáról adatokat.
Az ESA 1,3 milliárd euróból készült űrszondája rendkívüli küldetést hajt végre. A Merkúron extrém hőmérséklet uralkodik, nagyon erős a Nap vonzása, és a napsugárzás is pokoli feltételeket teremt.
Mindkét szondát arra tervezték, hogy kibírják a 430 Celsius-fokos hőmérsékletet, amely a bolygó Nap felőli oldalán jellemző, és a mínusz 180 Celsius fokos hideget is a Merkúr árnyékos oldalán.