Rendkívül ritka, élénksárga harcsa került horogra

Ez az európai harcsa egy ritka genetikai rendellenességgel, leucizmussal született

Egy hatalmas, vonagló, kopoltyús banánhoz hasonlította Martin Glatz azt az élénksárga harcsát, amely a horgára akadt a közelmúltban. A profi horgász a hollandiai tavon horgászott épp ikertestvérével, Olivérrel, amikor találkozott a különös állattal. És bár saját bevallása szerint sok harcsát fogott már életében, de ehhez hasonlót még soha nem látott.

Bár profi horgásznak vallja magát, Martin Glatz először pánikba esett.

Soha nem láttam még ilyen vagy ehhez fogható harcsát

– mondta Glatz a LiveScience online tudományos portálnak. – Még mindig le vagyok nyűgözve tőle.

A különös állatról kiderült, hogy egy európai harcsa (Silurus glanis), amely a viza után Európa édesvizeinek a második legnagyobbra növő hala. Ezek a ragadozók a hatalmas méretükről ismertek: a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) szerint legalább 2,7 méter hosszúra és közel 130 kilogrammra is megnőhetnek.

Ám igencsak ritkán néznek ki olyan banánszínűnek, mint a Glatz által kifogott példány. A NOAA szakemberei szerint a legtöbb európai harcsa teste sötétzöldes-fekete, néhány sárga folttal. Törzse rövid, hengeres, izmos farka hosszú és teste pikkelytelen. Színe alkalmazkodik a fenékhez, ilyenkor többnyire fekete, szürke, agyagos áradáskor akár sárga is lehet.

Ez az európai harcsa egy ritka genetikai rendellenességgel, leucizmussal született Forrás: Martin Glatz

A citromszínű harcsa a tudósok szerint valószínűleg leucizmusban szenved, ami egy ritka genetikai rendellenesség, amely a bőr és a szőr pigmentációjának csökkenését okozza.

A leucizmus pigmentszegénységgel jár, amit emlősöknél, hüllőknél, madarakban és halakban is megfigyeltek: olyan feltűnő egyedeket eredményezhet, mint a sárga pingvinek és a fehér kardszárnyú bálnák. Néhány éve, 2017-ben egy leucizmussal született, sárga harcsát észleltek az iowai Mississippi folyóban, amely a Herald & Review helyi újság címoldalára került.

Úgy tűnik, ez a harcsa viszont most megúszta a korai pusztulást és megélheti, hogy akár még nagyobb tömegűre gyarapodjon.

Néhány fénykép elkészítése után Glatz ugyanis visszaengedte a halat a vízbe, abban a reményben, hogy „nagyon nagyra" nő, ami talán még nagyobb meglepetést okoz egy másik horgásznak a jövőben.