Hazai kutatók terveztek új kezelési stratégiákat gombafertőzésekre

A gombafertőzés az egyik leggyakoribb nemi úton történő fertőzés, de más módja is van a gombafertőzésnek. Itt a közösen használt törölközőtől elkezdve a szoros, műszálas ruhákon és alsóneműkön át egészen a nem megfelelően fertőtlenített toalettekig szinte minden szerepet játszhat.

Különböző gombafertőzések hátterét vizsgáló és új kezelési stratégiák alapjait megteremtő kutatási program zárult le a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban - tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóság.

A program célja a különböző betegcsoportokat veszélyeztető, opportunista és újonnan felbukkanó élesztő- és fonalasgomba-fertőzések biológiai hátterének megismerése volt egymást kiegészítő mikrobiológiai, genomikai, immunológiai és élettani-mikrobiológiai eszközökkel.

Az opportunista mikroorganizmusok elsősorban csökkent immunitású szervezetekben képesek fertőzést kialakítani, valamint a halálozási arányt növelni.

Különösen magas a rizikófaktor a súlyos betegségekkel küzdők, a szervátültetésen átesettek, az elhúzódó kórházi ápolásban vagy hosszan tartó antibiotikum-kezelésben részesülőknél. Az eukarióta mikrobák ellen hatékony, ugyanakkor célzottan, csak a mikrobát károsító szerek száma korlátozott, ami sürgetővé teszi a különböző betegcsoportokat veszélyeztető gombafertőzések mechanizmusának megértését és új kezelési stratégiák tervezését.

Az élesztő- és fonalasgomba-fertőzések biológiai hátterének megismerése volt a cél Forrás/illusztráció: https://www.nogyogyaszatikozpont.hu/nogyogyaszati-hirek/a-gombafertozes-igen-gyakori-de-a-gyogyitasa-nem-olyan-egyszeru-feladat

A szakemberek a gazda-patogén kölcsönhatások vizsgálatára alkalmas modellrendszereket dolgoztak ki, feltárták a mikroorganizmusok és az emberi gazdaszervezet közti kölcsönhatás mechanizmusait,

azonosították és értékelték a fertőzőképességet befolyásoló tényezőket, elemezték a gazdaszervezet immunreakciójának mechanizmusait, vizsgálták a gombaellenes szerekkel szembeni érzékenységet és a rezisztencia kialakulását, és terápiás stratégiákat dolgoztak ki és teszteltek a fertőzést okozó organizmusokkal szemben.

Az kutatási program eredményeként jellemzett gombatörzsek és sejtvonalak kerültek az ország legnagyobb és legszélesebb profilú mikroorganizmus génbankjába,

a Szeged Mikrobiológiai Gyűjteménybe (Szeged Microbiological Collection).

(MTI)