Végveszélybe került a legritkább tengeri emlős

Vízből kivetődő északi simabálna

Csaknem 10 százalékkal csökkent tavaly az északi simabálna, az egyik legritkább tengeri emlősfaj populációja - közölte hétfőn az Északi Simabálna Konzorcium fajmegőrző csoport.

Fél évszázada drasztikusan csökken az állományuk

A kutatók adatai szerint az északi simabálnák (Eubalaena glacialis )egyedszáma 2019-ben 366 volt, 2020-ban pedig 336-ra esett vissza. Ez két évtizede a legalacsonyabb egyedszám. Az északi simabálnák egykoron nagyszámban éltek az Egyesült Államok északkeleti és Kanada partvidékén, ám populációjukat megtizedelte a kereskedelmi halászat. Az amerikai kormány már több mint 50 éve a veszélyeztetett fajok közé sorolja őket.

Északi-simabálna (Eubalaena glacialis) farokuszonya a New Brunswick és Nova Scotia kanadai tartományok közt fekvő Fundy-öbölben. Forrás: https://tos.org/oceanography/article/rapid-climate-driven-circulation-changes-threaten-conservation-of-endangere

Az elmúlt években magas volt a halálozási arány és alacsony a szaporulat körükben,

mivel könnyen belecsavarodhatnak a halászhálókba és ütközhetnek nagy hajókkal,

és még ha túl is élik a baleseteket, kevésbé képesek táplálkozni és párosodni - magyarázta Scott Kraus, a konzorcium elnöke. Az északi simabálnák novembertől áprilisig az Atlanti-óceán jéghideg északi részéről a melegebb georgiai és észak-floridai vizekre vonulnak világra hozni utódjaikat.

Nem csak fogynak, hanem zsugorodnak is

Egy közelmúltban közzétett kutatás szerint átlagosan egy méterrel kisebbek lettek az északi simabálnák a húsz évvel ezelőtti egyedekhez képest, ami aggasztó a faj fennmaradásának szempontjából.
A drónos és légi felvételekkel alátámasztott tanulmány szerint a veszélyeztetett fajok közé tartozó északi simabálnák fiatal generációja már nem olyan hosszú, mint a húsz évvel ezelőtti példányok.

Az északi simabálna az egyik legritkább szilás cet Forrás: World Life Expectancy

Az északi simabálnák átlagos hossza 14 méter, de a jelenlegi fiatal generáció csak 13 méteres. A kutatók szerint ezért az ember a felelős: a halászat, a hajókkal való ütközés, valamint a bálnák táplálékforrásának klímaváltozás miatti északabbra költözése együttesen váltja ki ezt a hatást.

Vízből kivetődő északi simabálna Forrás: DNA Zoo

Az állatok méretének csökkenése súlyos következményekkel járhat, hiszen a faj túlélését fenyegeti: a kutatók szerint a bálnák nem fejlődnek elég nagyra ahhoz, hogy gondozni tudják a borjakat, vagy akárcsak vemhesek legyenek.

(Forrás: MTI/AP)