El tud képzelni egy 3200 kilogrammos, óriás vízilovat?

A Hippopotamus antiquus ősvíziló fogai

Az újonnan felfedezett fogak vizsgálata során kiderült, hogy az őskori vízilófélék már másfél millió évvel ezelőtt kóboroltak Nagy-Britannia területén, tehát sokkal korábban, mint azt a tudósok eddig vélték. Mindez új betekintést enged a földünk ősi éghajlatának történetébe is.

A most vizsgált fog szorosan illeszkedik a kihalt Hippopotamus antiquus fajhoz tartozó többi kövülethez. A Journal of Quaternary Science tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint bár a mai Nagy-Britannia nem éppen a vadvilágának lenyűgözően nagy méretű fajairól ismert, ám a világ többi részéhez hasonlóan, egykor ez a terület is a megafauna otthona volt.

Gyapjas mamutok, barlangi oroszlánok, gyapjas orrszarvúk és oroszlán méretű hiénák, valamint a már említett óriás vízilovak éltek itt.

Ez a faj a maga 3200 kilogrammjával több mint kétszer akkora volt, mint a modern vízilovak (a H. amphibius 1500 kilogrammot nyom). A faj ősi maradványait Európa-szerte megtalálták, Nagy-Britanniától Görögországon és Németországon át Franciaországig. Fontos azonban azt is figyelembe venni, hogy az akkori Nagy-Britanniát még szárazföld kötötte össze Európa többi részével.

A Hippopotamus antiquus ősvíziló fogai Forrás: Neil Adams/University of Leicester

A jó állapotban megőrződött, ősi víziló fogakat az angliai Somerset területén található Westbury-barlangban fedezték fel, majd a szakemberek összehasonlították más víziló fogakkal.

Végül bal első, felső őrlőfogként azonosították, amely egy 1,5–1,07 millió évvel ezelőtt élt vízilóhoz tartozik.

Ez nem csak az első, vízilóval kapcsolatos feljegyzés a helyszínről, hanem az első ismert víziló-kövület is Nagy-Britanniában, amely 750 ezer évnél idősebb

– mondta Neil Adams, a Leicesteri Egyetem paleobiológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az „új" víziló eredete egy korábban még nem ismert, meleg időszakra nyúlik vissza.

A H. antiquus étrendje és anatómiája azt sugallja, hogy még inkább vízi életmódot folytatott, mint a modern vízilovak. Más kövületek azt mutatták, hogy az ősállat szemgödrei magasabban helyezkedtek el a koponyáján, és nagyobb testtömegét rövidebb lábak támasztották alá.

Ezek az arányok sokkal jobban segítették a vízben való lebegést, mint a szárazföldi járást.

Táplálkozásának izotópos elemzése azt sugallta, hogy az óriás víziló elsősorban vízinövényeket evett.

The Westbury Cave fossil extends the hippo record in Britain back at least 300,000 yrs and its likely age overlaps with a particularly warm period around 1 million years ago when hippos first spread north of the Alps. [6/8] Image: Adams et al. (2021) J. Quat. Sci. pic.twitter.com/jFov6Lwnlb

— Neil Adams (@neilfadams) October 4, 2021

A vízilovak nemcsak mesés állatok, hanem bizonyítékokat is feltárnak a múlt éghajlatáról

– magyarázta Danielle Schreve, a Londoni Egyetem paleontológusa. – Úgy tűnik, számos megafauna faj, köztük ez az állat is meglehetősen jól tolerálta a hőmérsékleti ingadozásokat.

Jelenléte tehát azt jelzi, hogy abban az időben a szigetország hőmérséklete néhány fokkal magasabb lehetett, mint ma.