Egy több mint 30.000 madár, emlős és hüllő fajt analizáló tanulmányban Gopal Murali az izraeli Negevben lévő Ben Gurion Egyetem biológusa és kollégái feltérképezték a globális forrópontokat, amik a legtöbb evolúciósan egyedi és földrajzilag izolált faj otthona, ideértve a nyugati mocsári teknőst (Pseudemydura umbrina). A kritikusan veszélyeztetett mocsári teknősök az evolúció során 90 millió éve ágazott el más teknősöktől.
Ezek a főleg a trópusokon és hegyvidéki régiókban található szigeteken vannak. Számos karibi szigetet és Sri Lankát foglalnak magukba. Ráadásul a csapat azt találta, hogy a természetvédelem ezeken a területeken nagyon nem megfelelő. A régiók 70 %-ában, a terület kevesebb, mint 10 százaléka védett.
„ A fő régiókban sokkal magasabb az emberi nyomás, mint a környező régiókban, amiket a városi terjeszkedés, a fokozott mezőgazdasági gyakorlatok és az emberi populáció sűrűsége gerjeszt. Ezek a régiók a klímaváltozás fokozott ütemével is szembesülnek. Nagyon sok faj elveszíti megmaradó élőhelyét most." – mondja Rikki Gumbs a Zoological Society of London természetvédelmi tudósa.
A nyugati mocsári teknősök esetében, amelyek egy maroknyi édesvízi mocsárban élnek Nyugat-Ausztráliában, az emberi aktivitás és klímaváltozás kombinációja már szárazabbá teszi a természetes élőhelyeiket. Következésképpen a természetvédők Ausztráliában kezdik áttelepíteni a teknősöket, új mocsarakba helyezik őket – ez az első, klímaváltozás okozta állatokat segítő migráció.
„Ténymegállapításaink kiemelik a természetvédelmi tervek szükségességét a régiók védelmére, amik világ unikális és izolált fajait tartalmazzák." – mondja Murali.
(Forrás: New Scientist)