A kedden nyilvánosságra hozott jelentés szerint a kezdeti eredmények azt mutatják, hogy a vakcinával végzett kísérletek kétszer olyan hatásosnak bizonyultak, mint a jelenleg alkalmazott kezelések.
A Queenslandi Egyetem Kémiai és Molekuláris Biológiai Tudományok Iskolájának professzora, Tóth István elmondta: a vakcina fő vonzereje, hogy tablettában, folyadékként vagy porban is be lehet venni, ami megkönnyíti a fejlődő országokban való terjesztését.
A vakcinajelöltünket szájon át lehet bevenni, ezért nincs szükség egészségügyi személyzetre a beadásához, nem szükséges a különleges tárolása sem, ezért nagy, elszigetelt populációkat is el lehet látni vele"
- magyarázta Tóth.
Becslések szerint világszerte mintegy félmilliárd ember lehet fertőzött a horogféreg-parazita valamely változatával, elsősorban a trópusi és szubtrópusi régiókban, köztük a szubszaharai, amerikai, kínai és kelet-ázsiai térségben élők.
A parazita különösen veszélyes azokban a fejlődő országokban, ahol rossz a vízminőség és a higiénia.
A Stanfordi Egyetem kutatása szerint évente 65 ezer ember halálát okozza a parazita által terjesztett betegség, de a gyermekek testi fejlődést is károsítja és esetenként vetélést is okozhat a nőknél.
A vakcinával végzett egérkísérletek szerint a hatóanyag 94 százalékkal csökkentette a horogféregszintet, míg a jelenleg használt kezelésekkel csak 30-50 százalékos csökkenés érhető el.
"A vakcinánk antitesteket termel a horogféreg enzimjei ellen, amelyek a vér megemésztéséért felelősek, így a parazita egyszerűen nem képes többé arra, hogy megfelelően táplálkozzon" - magyarázta a tanulmány társszerzője, Mariusz Skwarczynski. Tóth István professzor arról is beszélt, hogy a vakcina kifejlesztése a koronavírus-járvány miatt nem volt prioritás, de ő és kutatócsoportja reméli, hogy lehető leghamarabb tovább léphet a humán kísérletekhez. Hozzátette: amint piacra kerül, a vakcina valószínűleg az egyik legolcsóbb és legkönnyebben hozzáférhető kezelés lesz a betegség ellen.