A Science Transnational Medicine tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a vakcina az mRNS-technológián alapul, amely lényegében azt jelenti, hogy a célvírusból származó genetikai anyagot fecskendezik be, nem pedig magát a vírust. Az mRNS „utasításokat ad" a szervezetnek a megcélzott kórokozó elleni küzdelemre.
Több kullancs által terjesztett betegség létezik, és ez a megközelítés potenciálisan szélesebb körű védelmet kínál, mint egy adott kórokozót célzó vakcina
– mondta Erol Fikrig, a Yale kutatója, a most publikált tanulmány vezető szerzője a ZME Science online tudományos portálnak.
Hangsúlyozta: a Lyme-kór a kullancsok által terjesztett betegségek közül a leghíresebb és legveszélyesebb, de nem ez az egyetlen. Ezek ráadásul egyre terjednek Észak-Amerikában és Európában; előbbiben évente mintegy 50 ezer esetet jelentenek. A tudósok felhívták a figyelmet arra is, hogy
a kullancsok a mezőgazdasági dolgozóktól a túrázókig bárkire potenciális veszélyt jelentenek, aki a szabadban tartózkodik, miközben számos, olyan kórokozót terjesztenek, amelyek súlyos, akár életveszélyes egészségügyi problémákat is okozhatnak.
Az új vakcina azonban még csak a fejlesztés korai szakaszában van, amit egyelőre tengerimalacokon és egereken teszteltek. Az oltóanyag az előbbieknél sikeresnek bizonyult, utóbbiaknál azonban nem, amelyek a fertőzés után nem tudtak természetes rezisztenciát kialakítani.
A szakemberek ezért most azt tervezik, hogy más állatokon, például nyulakon is tesztelik majd,
hogy jobban megértsék, hogyan változik a kullancsok immunitása a különböző gazdaszervezetekben. Az út azonban még hosszú, ezért a tudósok folytatják a kutatásaikat.