Ritka, ősi építmények rejtőztek ezen a horvát szigeten

Rab sziget Horvátország tengerpartjának északi részén, a Kvarner-öböl déli részén, Tengermellék-Hegyvidék megyéhez tartozik

Az egyik horvátországi római villaegyüttes ásatását végző régészek olyan épületek nyomaira bukkantak, amelyeket korabeli bevándorlók emelhettek a Római Birodalom összeomlása után. A ritka felfedezés segíthet jobban megérteni a kora középkor népmozgásainak környezetét.

Az ásatásokat a varsói Stefan Wyszyński bíboros Egyetem Régészeti Intézete és a zágrábi Régészeti Intézet végezte.

A kutatók a horvátországi Rab-szigetén tanulmányoztak egy vidéki, időszámításunk szerint az 1-3. századból származó villakomplexumot, amikor feltárták

az egykori Dalmácia római tartományából származó, bevándorló telepesek által emelt épületek nyomait.

A római korban a sziget jelentős kikötőnek számított, amely egy stratégiai kereskedelmi útvonalat is jelentett az olyan áruk, mint például a finom üvegáruk, a kiváló minőségű terra sigillata (kis képekkel díszített agyagra utal) edények, a bor, az olívaolaj és a hal szállítására.

Rab sziget Horvátország tengerpartjának északi részén, a Kvarner-öböl déli részén, Tengermellék-Hegyvidék megyéhez tartozik Forrás: Pinterest

Kiderült, hogy az általunk vizsgált település területe később, a Nyugat-Római Birodalom bukása után is lakott volt

– mondta Fabian Welc, a varsói Stefan Wyszyński Egyetem professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A már romos villa maradványaiban rögtönzött fa építészet nyomaira is bukkantunk.

Welc úgy véli, hogy az építményeket római bevándorlók emelhették, akik egyfajta menedéket kereshettek, amikor Dalmácia tartományát a keleti gótok inváziója fenyegette. A villa romjait valószínűleg faoszlopokra támasztott falak és tetők építésével alakították át.

A Nyugatrómai Birodalom bukása utáni időszakból származó épületek kerültek elő Rab szigetén Forrás: Fabian Welc

A meglehetősen primitív körülmények ellenére viszonylag magas életszínvonalat tartottak fenn

– magyarázta a szakember. – A rögtönzött helyiségek maradványai között importált afrikai olajos és boros edényeket, valamint számos bronztárgyat, köztük különféle érméket találtunk.

A szakemberek bizonyítékot találtak arra, hogy a hetedik században a telepesek további javításokat hajtottak végre a villakomplexumon, akik ebben az időben menedéket kereshettek a szigeten a szlávok vagy avarok ellen.

Ez az első ilyen lelet az Adriai-tenger északkeleti régiójában, ami betekintést nyújt az ókor végén és a kora középkorban zajló népvándorlási folyamatokba.

Ez pedig egyedülállónak számít a régészeti anyagokban, mert segíthet jobban megérteni a kora középkor népmozgásainak környezetét.