Az ásatásokat a varsói Stefan Wyszyński bíboros Egyetem Régészeti Intézete és a zágrábi Régészeti Intézet végezte.
A kutatók a horvátországi Rab-szigetén tanulmányoztak egy vidéki, időszámításunk szerint az 1-3. századból származó villakomplexumot, amikor feltárták
az egykori Dalmácia római tartományából származó, bevándorló telepesek által emelt épületek nyomait.
A római korban a sziget jelentős kikötőnek számított, amely egy stratégiai kereskedelmi útvonalat is jelentett az olyan áruk, mint például a finom üvegáruk, a kiváló minőségű terra sigillata (kis képekkel díszített agyagra utal) edények, a bor, az olívaolaj és a hal szállítására.
Kiderült, hogy az általunk vizsgált település területe később, a Nyugat-Római Birodalom bukása után is lakott volt
– mondta Fabian Welc, a varsói Stefan Wyszyński Egyetem professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A már romos villa maradványaiban rögtönzött fa építészet nyomaira is bukkantunk.
Welc úgy véli, hogy az építményeket római bevándorlók emelhették, akik egyfajta menedéket kereshettek, amikor Dalmácia tartományát a keleti gótok inváziója fenyegette. A villa romjait valószínűleg faoszlopokra támasztott falak és tetők építésével alakították át.
A meglehetősen primitív körülmények ellenére viszonylag magas életszínvonalat tartottak fenn
– magyarázta a szakember. – A rögtönzött helyiségek maradványai között importált afrikai olajos és boros edényeket, valamint számos bronztárgyat, köztük különféle érméket találtunk.
A szakemberek bizonyítékot találtak arra, hogy a hetedik században a telepesek további javításokat hajtottak végre a villakomplexumon, akik ebben az időben menedéket kereshettek a szigeten a szlávok vagy avarok ellen.
Ez az első ilyen lelet az Adriai-tenger északkeleti régiójában, ami betekintést nyújt az ókor végén és a kora középkorban zajló népvándorlási folyamatokba.
Ez pedig egyedülállónak számít a régészeti anyagokban, mert segíthet jobban megérteni a kora középkor népmozgásainak környezetét.