A pusztító csendes-óceáni északnyugati áradások klíma figyelmeztetést jelenthetnek

Légi fotó az otthonokat és farmokat 2021. november 20-án körbevevő árvízről Brit Kolumbiában, Abbotsford településen.

Az úgynevezett atmoszferikus folyók intenzívebbé válhatnak és több esőt áraszthatnak a jövőben –  írja a Scientific American magazin.

A Csendes-óceán északnyugati része (az Amerikai Egyesült Államok Washington, Oregon és Idaho államai) még mindig szenvednek a múlt heti szakadó eső miatti pusztító áradások és földcsuszamlások sorozatától. Washington állam nyugati részén és Brit Kolumbiában az áradások elöntötték az otthonokat, elsöpörve a járműveket, lerombolva az utakat és autópályákat, és elzárták a vasúthálózatokat. Legalább 4 ember életét vesztette a sárcsuszamlások miatt, és közel 20 ezer embert kellett kitelepíteni. A kanadai hatóságok az özönvizet „500 évente egyszeri eseménynek" nevezték. A tomboló viharok megdöntötték a régió csapadékrekordjait, néhány helyen több mint 15,24 centiméter eső esett 24 óra alatt. Történetileg nézve ez egy ritka és kivételes esemény a Csendes-óceán északnyugati részén. De ezek a fajta áradások egyre gyakoribbá válhatnak a jövőben.

A múlt heti áradásokat okozó viharokat egy atmoszferikus folyó nevű időjárási rendszer hozta – egy, a levegőn átáramló keskeny nedvesség sáv. Az atmoszferikus folyók hosszú távolságokra képesek eljutni bolygó szerte, és arról ismertek, hogy nagy esőt, vagy havat zúdítanak le. Ezek természetes események, amelyek mindig tmegörténnek az egész világon. De Brit Kolumbiában úgy tűnik, gyakrabban kerül sor ezekre A régióban erős kiugrás látható a földet érő atmoszferikus folyók gyakoriságában az 1940-es évek óta, egy friss tanulmány szerint.

Ugyanakkor a kutatás azt sugallja, hogy az atmoszferikus folyók az egész világon valószínűleg nagyobbak és hevesebbek lesznek, ahogy a klíma melegszik.

Ez több, jelentős mennyiségű csapadékot jelenthet, amikor földet érnek.
Épp a múlt hónapban a Nature Climate Change magazinba megjelent tanulmányszerint ugyan az atmoszferikus folyók nem sokat változtak a múlt században, de valószínűleg erősebbek lesznek a jövőben.

Légi fotó az otthonokat és farmokat 2021. november 20-án körbevevő árvízről Brit Kolumbiában, Abbotsford településen. Forrás: https://www.scientificamerican.com/article/devastating-pacific-northwest-floods-could-carry-a-climate-warning/

Elméletben, az emelkedő globális hőmérsékleti értékeknek az atmoszferikus folyók intenzívebbé válását kellene okozniuk. A globális felmelegedés hatásait részben ellensúlyozza a légszennyezés, de ez nem fog örökké tartani. A globális légszennyezés mérséklését célzó erőfeszítések, amelyek a 20. század második felében kezdődtek el, a légszennyezés szintjének csökkenését okozták a világ egyes részein, különösen Európában és Észak-Amerikában.

Ugyanakkor, a globális felmelegedés hatása egyre erősödik. Ennek eredményeként, az atmoszferikus folyók okozta hatások növekedni fognak az elkövetkező évtizedekben. Más kutatások is hasonló konklúzióra jutottak.

Egy 20.századi tanulmány, amely áttekintette az e témáról szóló szakirodalmat, előre látta, hogy az atmoszferikus folyók egyre több nedvességet fognak tartalmazni, ahogy a légkör melegszik. Elméletben ez azt jelenti, hogy több csapadékot gerjesztenek, bárhol is landolnak. (A tanulmány ugyanakkor megjegyzi, hogy más különböző faktorok is befolyásolhatják a kimeneteleiket.) Egy másik tanulmány, 2018-ban szintén arra a következtetésre jutott, hogy az atmoszferikus folyók gyakoribbá és hevesebbé válnak, ahogy a klíma melegszik.

Bizonyos helyeken akár jó dolognak is tűnhet az extra csapadék Az Amerikai Egyesült Államok száraz nyugati része például évek óta tartó megaaszály szorításában vergődik, amit a klímaváltozás súlyosbít. A csökkenő vízforrások és az elharapózó súlyos futótüzek miatti aggodalom minden korábbinál magasabb. Az atmoszferikus folyók jelentik a Nyugati Partvidék fő csapadék ellátását, ezért első pillantásra úgy tűnhet, mintha a hevesebb esőzés áldás volna a régiónak. De nem szükségszerűen van így. Az extrém csapadék okozta pusztítás időnként semmelegsíti ezt a hasznot. Számos friss tanulmány emelte ki már ezeket a kockázatokat.

Egy 2020-as publikáció azt találta, ha az extrém felemelegedés forgatókönyve valsul meg, úgy az atmoszferikus folyókból származó csapadék a leginkább hasznostól a leginkább kockázatosig mozdulhat el. A tanulmány nagyobb melegedést feltételez mint ami most és a századvég között valószínűleg történni fog, bár a pesszimistább forgatókönyvek szerint ennél rosszabb lesz a helyzet. Mégis, az extrém csapadék többféle fenyegetést jelent az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén. Értékes hegyi hótömegeket törölhet el, ami tavasszal és nyáron elolvad, megnövelve a veszélyes áradások valószínűségét.

Egy 2019-es tanulmány rámutat, hogy a nyugati partvidéken az áradások többségét már az atmoszferikus folyók gerjesztik. A dolgozat azt is megállapítja, hogy a hevesebb atmoszferikus folyók jelentősen megnövelhetik az áradások és földcsuszamlások valószínűségét.

Egy másik tanulmány, mely 40 év áradás-biztosítási követelések adatait vizsgálta, azt találta, hogy az atmoszferikus folyók az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén az árvízkárok legnagyobb okozói, és ezek a károk fokozódni fognak a jövőben.

A 2013-as Rim tűz a Yosemite Nemzeti Parkban és közelében. Forrás: https://climate.nasa.gov/ask-nasa-climate/2830/six-trends-to-know-about-fire-season-in-the-western-us/

Klimatikus kockázatok keveredése

A z intenzívebbé váló atmoszferikus folyók tovább növelhetik egy egyre labilisabb régió nehézségeit. Észak-Amerika nyugati része már szembesült a klímaváltozáshoz kapcsolódó sokféle nyomással. Az USA nyugati részének sok területe küzd a hosszú távú aszállyal, amelyet a kutatások a klímaváltozással hoznak összefüggésbe. A hegyi hótömeg bizonyos régiókban zsugorodik, fokozva a víz készlethiány miatti aggodalmat. A futótüzek is egyre súlyosabbak,amit a tudósok a tartós aszállyal és az emelkedő hőmérsékletekkel kapcsolnak össze.

A múlt nyár szintén újabb problémákat vetett fel a halálos hőség miatt a kontinens korábbi, mérsékelt hőmérsékletű régióiban. Idén egy hőhullám a Csendes-óceán északnyugati részén rekordokat döntött. Seattle-ben + 42,19 Celsius- fokot, Portland-ben pedig + 46,63 Celsius-fokot mértek. És Lytton-ban - ami egy kis település Brit Kolumbiában - megdöbbentő, + 49.41 Celsius-fokos hőséget mértek. A tudósok szerint egy ilyen hőhullám valójában lehetetlen lett volna a klímaváltozás hatásai nélkül.

Az elnyúlt aszály nem szükségszerűen inkonzisztens a hevesebb csapadékokkal.

A klímamodellek általában azt sugallják, hogy a száraz periódusok egyre hosszabbak és súlyosabbak lesznek az éghajlat melegedésével, de ezeket meg-meg szakíthatják a hevesebb csapadékok. E fenyegetések együttes kombinációja azonban rosszabbá teheti a következményeiket.

A Bobcat tűz a kaliforniai Angeles Nemzeti Erdőben 2020 októberében. A tűz 2020 szeptember 6-án kezdődött Cogswell Dam közelében, és a következő 3 héten állandóan nőtt a szokatlanul forró, száraz körülmények közt. Forrás: AFP via Getty Images/Kyle Grillot

A hőség és az aszály ideális táptalaj a futótüzek számára. A kiterjedt tüzek elpusztíthatják a vegetációt és károsíthatják a termőföldet, megnehezítve, hogy a vidék abszorbeálja a többlet vizet. A heves esőzések nagyobb valószínűséggel okoznak áradásokat és földcsuszamlásokat.
Valószínűleg ez történt Brit Kolumbiában is a múlt héten. Egy a The Conversation magazinban publikált friss tanulmányban a Simon Fraser Egyetem tudósa, John Clauge megjegyezte, hogy sok, az eső által múlt évben vizenyőssé tett helyet idén nyáron kiégették a futótüzek. A termőföldek gyakran válnak hidrofóbbá miután megégtek -, vagyis taszítják a vizet.

„Lehetséges, hogy ezekből a megégett talajokból származó vízelfolyás nagyobb és gyorsabb volt a termőföld hidrofóbicitása miatt" – írta Clague. „Nem csak több van ezekből az úgynevezett atmoszferikus folyókból, hanem a hő és az aszály hozzáadott másodlagos hatása is számít ...amely aztán fokozza a heves zivatarok hatásait" mondta Matthias Jakob geológus a Reutersnek.

(Forrás: Scientific American)