A IEEE Pervasive Computing tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint maga az ingázás előrevetítheti a munkavállalók teljes napját. A szakemberek ma már megbízhatóan tudják azonosítani, hogy az irodába és onnan történő utazás milyen hatással van az egyes dolgozókra.
A tanulmány adatait 275 dolgozó okostelefonján és fitneszkövetői segítségével rögzítették egy egyéves megfigyelési időszak alatt.
A résztvevők állapotát a kutatók 30 perccel ingázás előtt és után is rögzítették. Ezeknek az egyéneknek a többsége (körülbelül 95 százaléka) autóval ment munkába és onnan haza. A kísérletbe bevontak egy Garmin vivoSmart 3 aktivitáskövetőt és egy okostelefon-alapú érzékelőalkalmazást kaptak.
Ezeket az eszközöket számos tényező rögzítésére használtuk, beleértve a fizikai aktivitás szintjét, a telefonhasználatot, a pulzusszámot és a stresszszinteket
– mondta Andrew Campbell, a Dartmouth College számítástechnika professzora, a tanulmány vezető kutatója és társszerzője a ZME Science online tudományos portálnak.
A tanulmány szerzői szerint ez az adathalmaz felhasználható a dolgozók termelékenységének és elégedettségének pontos előrejelzésére. A kutatás abban is segíthet, hogy a munkaadók javítsák a dolgozók életminőségét, hogy így produktívabbá váljanak.
Sikerült a gépi tanulási modelleket beépíteni a munkateljesítmény pontos előrejelzésére
– mutatott rá Subigya Nepal, a Dartmouth PhD-hallgatója és a tanulmány másik vezető szerzője. – A kulcsnak az ingázási stressz és az ingázási élményre adott fiziológiai reakció objektív felmérése bizonyult.
A szakemberek minden munkavállaló egy-egy napját a „kontraproduktív munkaviselkedés" és a „szervezeti állampolgári magatartás" alapján értékelték, amelyek a munkavégzés két elismert kritériuma. Az első olyan viselkedés, amely károsítja a szervezet általános hatékonyságát, míg az utóbbi előnyös.
Az egyes viselkedési formák alapvonalait a résztvevők által beküldött rendszeres, önbevallásos kérdőívek határozták meg.
Pino Audia, a Tuck School of Business Menedzsment és Szervezetek Tanszékének professzora szerint a gyengén teljesítőkhöz képest a jól teljesítők nagyobb következetességet mutatnak a munkából való megérkezés és távozás idejében. Ahogy arra rámutatott, ez drámaian csökkenti az ingázási változékonyság negatív hatásait, és arra utal, hogy
a nagy teljesítmény titka a jobb rutinokhoz való ragaszkodásban rejlik.
A csapat azt reméli, hogy eredményeiket a jövőben egy új technológia alapjaként fogják felhasználni, amelynek célja az ingázáshoz kapcsolódó stressz észlelése és csökkentése.