A JGR Biogeosciences tudományos szaklapban publikált, új tanulmányban a tudósok a földrengések meglepő következményét fedezték fel, amely az utórengések elmúltával is fennáll: a fák észlelhető növekedését, amelyet a talajvíz rendelkezésre állásában a földrengés által kiváltott eltolódások idéztek elő.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak, régóta ismert, hogy a földrengések megváltoztathatják a fák „sorsát",
ám még mindig keveset tudunk arról valamit, hogy a földrengések hogyan befolyásolják a fák növekedését, illetve, hogy törzseik „mennyit rögzítenek" az élő, biológiai „archívumukban".
A nagy földrengések megnövelhetik a fákat tápláló patakok áramlásának mennyiségét, megemelhetik a talajvíz szintjét, és ezáltal a növények gyökerei jobban hozzáférhetnek a vízhez a korlátozott víztartalmú környezetben
– magyarázza Christian Mohr hidrológus, a University of California munkatársa, a tanulmány első szerzője, a kutatócsoport vezetője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ha a fák növekedését elsősorban a víz szabályozza, akkor a fáknak elméletileg „fel kell jegyezniük" a földrengésekre adott hidrológiai reakciókat a növekedési ütemük megváltoztatásával.
A kutatók a monterey-fenyőket (Pinus radiata) vizsgálták Chilében annak érdekében, hogy feltárják a háttérben megbújó folyamatokat és teszteljék a hipotézisüket, miszerint a talajvízellátásban bekövetkező földrengésváltozások elősegítik a fák növekedését, ha a fák a völgyi patakok közelében vannak. Hozzátették azonban, hogy hátráltathatják is növekedésüket abban az esetben, ha magasabban nőnek, mondjuk a domboldalon.
A szakemberek még 2014-ben a völgyfenéken lévő, valamint a domboldali gerincen növő fákról vettek famagokat, amelyek elemzése azt mutatta, hogy a völgy egyes fái a földrengést követően átmenetileg növekedést tapasztaltak.
Ezt a fák évgyűrűi, valamint az azok sejtjeiben található szénizotópok aránya bizonyították.
Az esettanulmány emellett bemutatja azt is, hogy ezek a technikák hogyan hasznosíthatók terepen. A kutatás eredményei azt jelzi, hogy a szénizotóp-arányok posztszeizmikus változásai felhasználhatók a fák növekedésének és a földrengésekre adott fotoszintetikus reakcióknak a tanulmányozására. Ezzel pedig új eszközünk lehet a múlt földrengéseinek tanulmányozására.