Amikor májusban az X-Press Pearl nevet viselő konténerhajó kigyulladt és elsüllyedt az Indiai-óceánban, Srí Lanka attól rettegett, hogy a hajó 350 tonnányi, nehéz fűtőolaja az óceánba ömlik, ami
környezeti katasztrófát okozhat az ország érintetlen korallzátonyai és halászati ipara számára.
Az ENSZ az eseményeket az Indiai-óceán északi részén található szigetország „legrosszabb tengeri katasztrófájának" minősítette, ám a legnagyobb hatást mégsem a fűtőolaj, hanem a fedélzeten található veszélyes vegyi anyagok, köztük a salétromsav, a marónátron és a metanol okozta. Az ENSZ szerint a „legjelentősebb" negatív hatást mégis a nyolcvanhét, lencseméretű műanyag pellettel teli konténer váltotta ki.
A katasztrófa óta az ország partvonalának több száz kilométeres szakaszán rendkívüli mennyiségben hullanak szét ezek a műanyag granulátumok, és várhatóan az Indiai-óceán partvidékein érnek majd partot Indonéziától indulva Malajzián át Szomáliáig.
Néhol akár 2 méter mélyen is előfordulnak.
A szakemberek műanyag pelletet találtak elhullott delfinek testében és a halak szájában is. Óvatos becslések szerint körülbelül 1680 tonna műanyag granulátum került az óceánba és az ENSZ jelentése szerint nem véletlenül ez a történelem legnagyobb műanyagkiömlése.
Az angolul csak „nurdles" néven emlegetett, gyártás előtti műanyag pellet köznyelvi elnevezése valamennyi műanyag termékünk kevéssé ismert építőköve. Az apró gyöngyök készülhetnek polietilénből, polipropilénből, polisztirolból, polivinil-kloridból és egyéb műanyagokból. A műanyagüzemekből a környezetbe kerülve, vagy a világ minden tájáról nyersanyagként a gyárakba szállítva süllyednek el vagy lebegnek a víz felszínén attól függően, hogy maga a pellet milyen sűrűségű, illetve hogy édesvízben vagy sós vízbe került-e.
A tengeri madarak, halak és más vadon élő állatok gyakran tévesztik össze őket egyfajta táplálékkal.
A környezetben ugyanis nanorészecskékké töredeznek, amelyek veszélyei még inkább összetettebbek. Tömegük szerint az abroncspor után ezek a második legnagyobb mikroszennyező források az óceánban. Évente elképesztő, 230 ezer tonnányi műanyag pellet kerül az óceánokba.
Akárcsak a kőolaj, a műanyag pellet is rendkívül tartósan szennyező anyag, ami évtizedekig kering az óceáni áramlatokban, mielőtt kimosódna a partra.
Ezek is úgymond „mérgező szivacsok", amelyek vegyi méreganyagokat és egyéb szennyező anyagokat vonzanak a felületükre.
Maga a pellet vegyszerek, fosszilis tüzelőanyagok keveréke
– mondta Tom Gammage, az Environmental Investigation Agency (EIA) nemzetközi kampánycsoport munkatársa a The Guardian online portálnak. – Ráadásul mérgező szivacsként működnek: rengeteg mérgező vegyi anyag, amelyek Srí Lanka esetében már a vízbe kerültek, hidrofób, tehát víztaszító, így a mikroműanyagok felületén gyűlik össze.
Hozzátette: a szennyező anyagok milliószor jobban koncentrálódhatnak a pellet felszínén, mint a vízben. A laboratóriumi vizsgálatokból már az is kiderült, hogy amikor egy hal lenyel egy ilyen pelletet, néhány szennyező anyag kiszabadul.
Egy közelmúltban publikált tanulmány megállapította, hogy ezek a pelletek a káros baktériumok, például az E coli vagy akár a kolera „tutajaként" is szolgálnak: elszállítják ezeket a szennyvíz- és a mezőgazdasági lefolyókból a fürdővizekbe, de a kagylók héjába is. A szakemberek szerint egyre növekszik a „műanyag rafting" jelensége.
Ennek ellenére, a kerozinnal, a dízelolajjal és a benzinnel ellentétben a műanyag pellet mégsem minősül veszélyesnek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) veszélyes árukra vonatkozó szabályzata értelmében, a biztonságos kezelésre és tárolásra vonatkozóan.
Ez annak ellenére van így, hogy a műanyag pellet okozta környezeti veszély már három évtizede ismert. Az Egyesült Államok Kormányzati Környezetvédelmi Ügynöksége 1993-as jelentése már részletezte például azt, hogy
a műanyagipar hogyan tudná csökkenteni a kiömléseket és ezáltal a környezeti szennyezéseket.
A környezetvédők csak most egyesítik erőiket a Srí Lanka-i kormánnyal, hogy az X-Press Pearl katasztrófáját úgymond a „változás katalizátorává" alakítsák.
Az IMO tengeri környezetvédelmi bizottsága ezen a héten Londonban ülésezett, ahol Srí Lanka felhívást intézett a döntéshozók felé, hogy sorolják a műanyag pelletet a veszélyes áruk közé. A javaslatot a közvélemény is támogatta, és több mint 50 ezer ember aláírt egy petíciót ezzel kapcsolatban.
Nem szabad, hogy megismétlődjön az, ami Srí Lankán történt
– mutatott rá Gammage.
Tavaly legalább két kiömlés történt: az Északi-tengeren egy törött konténer az MV Trans Carrier teherhajón 10 tonna pelletet bocsátott a vízbe, amely Dánia, Svédország és Norvégia partjaira került; Dél-Afrikában egy 2020 augusztusi baleset környezetszennyezése pedig akár 2000 kilométeres partszakaszt is érinthet. Ráadásul a kiömlött 49 tonnának csak 23 százalékát sikerült visszanyerni.
A szakértők szerint azonban egyre növekszik a tudatosság az apró „golyócskák" jelentette hatalmas fenyegetéssel kapcsolatban.
Tavaly egy louisianai állam törvénye értelmében vádat emeltek két környezetvédelmi tiltakozó ellen az Egyesült Államokban azzal a váddal, hogy „terrorizáltak" egy műanyagipari lobbistát, amikor egy tajvani székhelyű gyár leállítását célzó kampány részeként a háza előtt hagytak egy doboz műanyag pelletet. Az aktivisták ellen felhozott, 15 éves börtönbüntetéssel járó vádakat később ejtették.
Az ilyen, a műanyag pellet környezetszennyezésével kapcsolatos események a szakemberek szerint azonban megelőzhetők lennének.
Az X-Press Pearl elsüllyedése és a vegyi termékek, illetve műanyag pellet Srí Lanka tengereibe ömlése mérhetetlen károkat okozott a tengeri élőlényeknek, és tönkretette a helyiek megélhetést
– mondta Hemantha Withanage, a Srí-i Környezeti Igazságügyi Központ igazgatója.
A műanyag pellet veszélyesnek minősítése – akárcsak a robbanóanyagok, gyúlékony folyadékok és más környezetre káros anyagok esetében – szigorú szállítási feltételekhez kötné azokat.
A fedélzet alatt, robusztusabb csomagolásban kellene tárolni ezt az anyagot, egyértelmű címkével
– hangsúlyozta Tanya Cox, a Flora & Fauna International természetvédelmi jótékonysági szervezet tengeri műanyag specialistája. – Katasztrófa-elhárítási protokollok is vonatkoznának rájuk, amelyek vészhelyzet esetén megakadályozhatják a legrosszabb környezeti hatásokat.
Eközben Srí Lankán folytatódik a „takarítás". A elpusztult és partra mosódó 470 teknős, 46 delfin és 8 bálna némelyikének komoly mennyiségű műanyag pellet volt a testében.