A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontban (SzKK) Élelmiszer Biotechnológiai Kutatócsoportja 2019-ben jött létre az akadémiai szféra és az ipar összefogásának köszönhetően. Ahogy arról a szervezet kedden tájékoztatott, a Pécsi Tudományegyetemen a kutatócsoport megalakulását megelőzően is folytak már különféle élelmiszer biotechnológiával kapcsolatos kutatások, így
az ipari igények és technológia, valamint az egyetemi know-how és alkalmazott kutatási tevékenységek integrálásával sikerült egy piaci igényeket is kiszolgáló kutatócsoportot létrehozni.
A Szentágothai János Kutatóközpontban Élelmiszer Biotechnológiai Kutatócsoportja két fő téma kutatásával foglalkozik. A szakemberek évek óta dolgoznak a mikotoxinok kutatásán, ezek olyan penészgomba-eredetű, kisméretű toxikus vegyületek, amelyek számos gabonában-, gabonaeredetű élelmiszerben megtalálhatók, illetve a sörben és borban is fellelhetők.
Az SzKK kutatói kiemelték: a számukra kedvező klimatikus viszonyok között a mikotoxinokat termelő penészgombák, a mezőgazdasági termények széles skáláját fertőzhetik meg a betakarítás előtti és utáni időszakban.
Ezek rendszerint a nem megfelelő tárolás vagy érlelés következtében tovább szaporodnak úgy, hogy ha az alapanyag valamilyen gombával, például valamilyen penészfélével szennyeződik. Így az élelmiszerek, a gabona, a sör vagy a bor mérhető mennyiségben tartalmazhatják ezeket az anyagokat.
A mikotoxinok számos hatást tudnak kifejteni a szervezetre, akár a hormonális rendszerbe is képesek negatívan beavatkozni. Van köztük olyan, amelyik daganatkeltő hatású, hosszú távon például májrákot is okozhat. Az, hogy mekkora mennyiségben lehetnek jelen az adott élelmiszerben a mikotoxinok, azt mára nemzetközileg elfogadott határértékek szabályozzák, amelyeket rendszeresen ellenőriznek.
A szakemberek szerint erre azért is van szükség, mert a globalizáció hatására számos országból érkeznek termékek, termények hazánkba, amelyek ellenőrzése kiemelt fontosságú.
A pécsi szakemberek kutatása abból a szempontból is egyedülálló – és ezt a tudományos világ és a piac is elismeri –, hogy a határértékeket nem csupán egyes mikotoxinokra vizsgálják, mivel egyszerre több mikotoxin is jelen lehet az adott élelmiszerben, amelyek felerősíthetik egymás negatív hatását. Ezért a kutatók arra hívják fel az ellenőrzőszervek figyelmét, hogy az egyes megengedett dózisok sok esetben felülvizsgálandók.
A szintén pécsi Soft Flow biotechnológiai céggel való együttműködés is ezen kutatásokra fókuszál,
hiszen a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársaival közösen végzett vizsgálatok eredményeit figyelembe véve tervezi a cég – "MycoFossTM" néven a világ számos országában elérhető – vizsgálómódszerének jövőbeli továbbfejlesztését.
Ezen automatizált analitikai eljárás minden, az ellenőrzéshez szükséges vegyszert és reagenst, valamint az optimalizált mérőműszert és a speciális elemzőprogramot tartalmazza.
A mikotoxinok vizsgálata mellett a tejben található sejtnél kisebb részecskéket, vezikulákat is kutatják a hazai szakemberek. Régóta kérdés ugyanis a tudományos körökben is, hogy lehet-e különbség tej és tej között. A pécsi szakemberek legújabb kutatásukban
arra keresik a választ, hogy milyen hatást kelt a különféle tartásban élő tehenektől származó tej az emberi szervezetben.
A tej, mint minden testfolyadék nagyon nagy koncentrációban tartalmaz sejtnél kisebb részecskéket, ezekben számos biológiailag aktív anyag található, köztük olyanok, amik gyulladáskeltő vagy épp gyulladásgátló hatásúak. Az, hogy milyen életkörülmények között tartották a tejelő tehenet, nagyon fontos, kutatási eredmények is bizonyítják, hogy mindez befolyásolja ezeknek a részecskéknek a hatását. Ennek egy egészséges ember esetében kisebb a jelentősége, de például
az auto-immun betegek esetében fontos lehet, hiszen az ő esetükben ezen részecskék könnyen kiválthatják a betegség fellángolását, a gyulladást.
Úgy tűnik, hogy ezen kutatások mindegyikére komoly igény van mind az ipar, mind a piac, mind az ellenőrző hatóságok részéről. A kutatócsoport és a Soft Flow együttműködése lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek olyan mintákhoz jussanak hozzá, amelyek garantáltan az ipari és piaci igényeknek megfelelő módon vannak szállítva, tárolva, jellemezve.
A tudósok hangsúlyozták, hogy az ilyen mintákon végzett vizsgálatok jóval pontosabbak és hatékonyabbak.
Így egyrészt a kutatócsoport nagyobb számban tud tudományos publikációkat megjelentetni, másrészt a kutatásoknak köszönhetően a vállalat számára hasznos javaslatokat tud tenni a jövőbeli csomagok fejlesztése terén, ezzel is jelentősen elősegítve a fogyasztók egészségesebb élelmiszerhez való hozzájutását.
A szakemberek emlékeztetnek: a tej az egyik legjobb kalciumforrás, amely segít az egészséges fogak és csontok felépítésében. A napi kettő-három pohár tej fogyasztását tanácsoló irányelvek azonban pusztán a kalciumigényt vették figyelembe.
A tej a kutatások szerint gazdag D-vitaminban és jódban, egyik proteinje, a laktoferrin segít a vasfelszívódásban, antioxidáns és antikarcinogén hatású,
egy másik tejfehérje, a kazein pedig valószínűleg akadályozza a pathogén baktériumok bélfalhoz való tapadását. Néhány tanulmány szerint közepes mértékben bizonyított, hogy a tejfogyasztás csökkenti a szívbetegségek és az agyvérzés előfordulási esélyét.