17 millió állat pusztulhatott el a brazil erdőtüzekben

Mintegy 17 millió gerinces állat - hüllő, madár és főemlős - pusztulhatott el a brazíliai Pantanal vizenyős vadonjának hatalmas területeit felemésztő erdőtüzekben brazil tudósok számításai szerint.

A világ legnagyobb vizenyős területének, a Pantanalnak a brazíliai részén több mint 22 ezer tüzet regisztráltak 2020-ban, ami 120 százalékot is meghaladó növekedés volt az előző évhez képest. Amazónia és Pantanal a bolygó legértékesebb ökoszisztémái közé tartoznak.

A világ legnagyobb esőerdejének otthont adó Amazonas-medence kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás megfékezésében a légköri szén-dioxid elnyelése révén.

Az amazonasi esőerdő nagyjából 60 százaléka Brazíliához tartozik.

Pantanal területe Brazíliától egészen Bolíviáig és Paraguayig nyúlik, mintegy 140-160 ezer négyzetkilométeren terül el. A mocsaras vidék brazíliai részének 30 százaléka vált a lángok martalékává 2020 januárja és novembere között, miközben a régiót az elmúlt fél évszázad legpusztítóbb aszálya sújtotta.

Az erdőtüzekben elpusztult állatok felméréséről a brazil kutatók a Scientific Report című folyóirat friss számában számoltak be. A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány az ilyen természeti katasztrófák megelőzésének szükségességére hívja fel a figyelmet.

A Pantanalban természetes módon is keletkeznek erdőtüzek, de

a 2020-as pusztítás a kutatók szerint apokaliptikus volt.

Forrás: AFP/Mauro Pimentel

Alex Lees, a Manchester Metropolitan Egyetem ökológusa, aki Brazília középső területein és a Pantanal térségben is kutat, kiemelte: a tavalyi tüzek nagyon különböztek a megszokottaktól, az égés és megújulás természetes ciklusától, szokatlan volt a hevességük és kiterjedésük, ami nyilvánvalóan a vizsgált időszakban tapasztalt óriási szárazsághoz köthető.

A Pantanal nem viseli el, hogy ilyen mértékben perzselődjön fel évről évre, a biodiverzitása ebből nem tud talpra állni"

- fogalmazott.

Maga a tanulmány a helyszínen elhullott állatok megszámlálásából levont következtetéseken alapult. A tudósok a tűzvész után 48 órán belül érkeztek a vizes élőhelyekre. Meghatározott időközönként végigsétáltak a szakaszokon, és minden elhullott állatot megvizsgáltak. Háromszáz megtalált állat faját azonosították. Majd a felmérés alapján végzett számításokkal állapították meg, hogy mekkora pusztítást végzett a tűz az állatok körében.

A tanulmány vezető szerzője, Walfrido Moraes Tomas, Embrapa Pantanal kutatóintézet ökológusa a BBC-nek elmondta, hogy nem lepődtek meg a kapott számokon, mivel óriási területen pusztított a tűz. A meglepetést az okozta, hogy egyes állatfajok csoportjait jobban érintette a tűz, mint másokat. Például rengeteg kígyó esett áldozatul, és

mivel a kígyók általában kistestű emlősökkel táplálkoznak, pusztulásuk teljesen felboríthatja az ökoszisztéma egyensúlyát - mutatott rá.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) brazíliai vezető tudósa, Mariana Napolitano Ferreira hangsúlyozta: sokkolóak voltak a helyszíni tapasztalatok, de a terepmunka és a felmérés tovább folyik, mivel fel akarják becsülni, hogy mennyi időbe telhet majd a térség ökoszisztémájának gyógyulása.

A kutatók szerint az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek az emberi tevékenység miatti klímaváltozás leglátványosabb következményei közé tartoznak.

Más tudósok viszont aggályokat fogalmaztak meg a tanulmányban szereplő becslés pontosságával kapcsolatban. Szerintük ugyanis nagy a hibahatár, ha a helyszínen megszámolt néhány száz kimúlt állat testéből következtetnek az elpusztult állatok teljes mennyiségére.