A 2017 tavasza és 2021 ősze között folyó kutatásban konzorciumi partnerként az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Pécsi Tudományegyetem vett részt.
A Kárpát-medencében a szmog és a köd képződése nem független egymástól, mert "a szmog a köd képződésére és tulajdonságaira is jelentős, de nem pontosan ismert hatással van, és fordítva"
– jelezte a Pannon Egyetem a kutatás indokai között jközleményében.
A kutatások középpontjában a ködképződéshez vezető folyamatok álltak, így a részecskék és a ködöt alkotó vízcseppek közötti kölcsönhatást tanulmányozták a szakemberek. Meteorológiai, éghajlattani és levegőkémiai módszerek együttes alkalmazásával a kutatás során
"sikerült jelentős előrelépést elérni a ködképződés folyamatának megértésében és modellezésében,
létrehozva a veszélyhelyzetek előrejelzésének alkalmazható rendszerét".
A kutatásra kapott támogatás új eszközök, a köd tulajdonságait mérő speciális műszerek, valamint nagy teljesítményű szuperszámítógép beszerzését is lehetővé tette
– írták a közleményben. – Míg a közös kutatómunka egy nemzetközileg is jegyzett multidiszciplináris kiválósági műhely létrejöttét eredményezte.
Tudatták azt is, hogy a támogatás segítségével olyan szakmai és informatikai infrastruktúra jött létre, amely hosszabb távon is jelentős szerepet kaphat a - nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően fontos - meteorológiai és levegőminőségi előrejelzések megbízhatóságának javításában.
(MTI)