Az Észak-Quuensland tartományban élő Yvonne és Tony Palmer február 8-án vasárnap reggel horgászás közben arra figyeltek fel, hogy a csónakjuk mellett fodrozódni kezd a víz, és hirtelen egy körülbelül 4-5 méter hosszú bordás krokodil (Crocodylus porosus) bukkant fel mellettük. A sekély, homokos aljzatú vízben két fiatal, kisméretű cápa úszkált gyanútlanul, mit sem sejtve az őket fenyegető veszélyről.
A megtermett hüllő miután észrevette a cápákat, azonnal rájuk rontott, és a csónakból döbbenten figyelő horgászok szeme láttára egyszerre bekapta őket. Az apró cápák túl későn reagáltak, így semmi esélyük sem maradt a menekülésre.
A bordás krokodil a cápákkal a szájában, ezután komótosan kisétált a homokos fövenyre,
ahol egészben lenyelte az áldozatait. A nem mindennapi jelentet a döbbenetből felocsúdó Mrs. Palmer örökítette meg a telefonjával.
Ez a legnagyobb krokodil, amit eddig láttam"
– idézte fel a hölgy a különleges kalandot a 7 News ausztrál hírportálnak.
Nem sokkal korábban, január 22-én az észak-ausztráliai Arnhem Land területén egy helyi lakos éppen drónfelvételeket készített a partvidékről, amikor egy szintén megtermett bordás krokodilt fedezett fel, amely közvetlenül a felszín alatt úszott a partközeli sekély, egy-két méteres vízben.
A bordás krokodil útját ekkor egy másik, ugyancsak hírhedt tengeri ragadozó, egy kifejlett bikacápa (Carcharhinus leucas) keresztezte, amint a lentebb beágyazott videón is látható.
Valószínű, hogy a bikacápa és a bordás krokodil is helyesen mérték fel a kiegyenlített erőviszonyokat,
mert egyszerűen csak elúsztak egymás mellett.
A bordás krokodil és a bikacápa is a part menti, gyakran zavaros sekély vizekben vadászik, ahol nem ritkán rátámadnak a gyanútlan fürdőzőkre.
A trópusi indo-pacifikus területen honos bordás krokodil Srí Lankától a Fidzsi-szigetekig számít elterjedt fajnak. Különösen jelentős populációjuk él Ausztrália északi, trópusi éghajlatú partvidékén, főleg a mangróvés területeken és a folyótorkolatok közelében. A recens krokodilfélék (Crocodylidae) 12 ismert faja közül a bordás krokodil az egyetlen ma élő sósvízi krokodilfaj.
A földtörténeti múltban, különösen a dinoszauruszok koraként is emlegetett mezozoikumban (252 millió évtől 65,5 millió évig) a krokodilfélék még nagy számban népesítették be a Föld akkori tengereit,
amelyek közül egyes fajok gigantikus méretűre nőttek.
A recens krokodilok közül a bordás krokodil számít az egyik legméretesebb fajnak, a kifejlett egyedek hossza elérheti a hat métert, a testtömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát.
Jellemzően a parthoz közeli vizekben vadászik, de sikerült már megfigyelni a parttól 100 kilométeres távolságra, a nyílt tengeren is. Az indonéz szigetvilágból származó megfigyelések szerint
nem egyszer átúszik a viszonylag távol fekvő szigetekre is, jelentős utat megtéve a tengeren.
A bordás krokodilnak gyakorlatilag nincsen természetes ellensége, de ha kimerészkedik a parti zónából a nyílt vízre, a nagyobb testű cápák, elsősorban a tigriscápa (Galeocerdo cuvier) veszélyt jelenthetnek rá. A bordás krokodil képes kiválasztani a szervezetében felhalmozódó sót, ez teszi lehetővé a tengeri környezethez való alkalmazkodását.
Igen agresszív és mohó ragadozó, amely szinte mindenre rátámad.
Beúszik a part menti édesvizű folyókba és mocsarakba, ahol gyakran elejti a szomjukat oltó nagytestű háziállatokat, a bivalyokat, szarvasmarhákat vagy lovakat. A bordás krokodil veszélyt jelent az ember számára is, szinte minden évben elfordulnak halálos kimenetelű incidensek.