A Perseverance óránként 19 300 kilométeres sebességgel fog beérkezni a marsi légkörbe - ez a hang földi terjedésének 16-szorosa. Miközben ejtőernyője által lelassítva önállóan áthalad a Mars légkörén, perceken át rádiójeleket fog kiadni, ám mire ezek eljutnak a missziót irányító szakértőkhöz a 204 millió kilométerre lévő Jet Propulsion Laboratoryba (JPL), a NASA bolygókutató intézetébe, addigra a Perseverance már leszáll a Marson - remélhetőleg egy darabban.
A hatkerekű marsjárónak várhatóan hét percre lesz szüksége ahhoz, hogy a Mars légkörének felső rétegéből leereszkedjen a felszínre. Ezt a meglehetősen torokszorító ereszkedési periódust a JPL munkatársai csak "a rettegés hét percének" becézik. Al Chen, a JPL ereszkedésért és landolásért felelős csoportjának vezetője szerint ez a 2,7 milliárd dolláros misszió legkritikusabb és legveszélyesebb része.
A siker sohasem biztos. Ez különösen igaz, amikor a valaha épített legnagyobb, legnehezebb és legösszetettebb rovert próbáljuk lejuttatni a legveszélyesebb területre, ahol valaha landolni próbáltunk"
- mondta Chen.
Az új generációs robotmarsjáró egy kisebb autó méretének felel meg, arra tervezték, hogy ősi mikrobiális élet jelei után kutasson a vörös bolygón, tanulmányozza klímáját és földrajzát, kőzet- és talajmintákat gyűjtsön és utat nyisson a bolygó felfedezésében az emberek számára.
Az 1040 kilogrammos marsjáró a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amelyben 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tó hullámzott a bolygó felszínén. A robot egy teljes marsi évet - 687 földi napot - tölt el a Marson.
A landolás sikere egy összetett eseménysorozat zökkenőmentességén múlik: hogy gond nélkül nyíljon ki a hatalmas, szuperszonikus ejtőernyő, hogy megfelelően működjön az a sugárhajtású "égi daru", amely leereszkedik egy biztonságos landolási ponthoz és a felszín felett lebeg, miközben leereszti a talajra a rovert. A Perseverance mindezt önállóan végzi, a földi irányítás ebben az időszakban nem tud segíteni - mondta Chen.
Adatgyűjtő munkája során a Perseverance furatmintákat gyűjt a Mars kőzetéből, melyeket a tervek szerint a NASA két jövőbeli misszió során az Európai Űrügynökséggel együttműködve hoz majd vissza a Földre elemzésre. A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni.
Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel.
Ha minden jól megy, az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül - onnan száll föl és oda is száll le.
A marsjáróval a felszínre juttatnak egy olyan kísérleti eszközt is, mely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.