A különleges éjjeli látással és hallással rendelkező ragadozó mintegy 70 millió éve élt a mai Mongólia és Észak-Kína területén.
A Science című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint brit és dél-afrikai kutatók az állat pupilláját körülvevő, csontocskákból álló gyűrűt és a koponyán belül megtalálható, a hallószervet borító csontos csövet vizsgálták meg. Ezekből kiderült, hogy a dinoszaurusz a gyöngybagolyhoz hasonló látási és hallási képességekkel rendelkezett, tehát kiválóan vadászott teljes sötétségben.
A ragadozó dinoszauruszok általában az átlagnál is jobb hallással rendelkeztek, látásuk azonban többnyire a nappali fényhez alkalmazkodott. Velük ellentétben a Shuvuuia deserti éjszaka kiválóan vadászhatott.
A kréta földtörténeti korszakban élt, kétlábú, fácánméretű állatnak egy kisebb házimacskának megfelelő súlya lehetett. Mivel nem volt erős állkapcsa, sem éles fogai, koponyája feltűnően madárszerű, gyenge lehetett, benne apró, rizsszem méretű fogakkal.
Közepes hosszúságú nyakával, apró fejével és nagyon hosszú lábaival úgy nézett ki, mint egy furcsa növésű csirke. A madarakkal ellentétben azonban rövid, de nagyon erős karjai is voltak, melyek egyetlen, ásásra alkalmas karomban végződtek.
"Ez annyira különös állat, hogy a paleontológusok régóta törték a fejüket, hogy is élhetett" - mondta Roger Benson, az Oxford Egyetem paleontológusa.
A szakértők szerint az éjjeli aktivitás szokatlan volt a dinoszauruszok között, kivéve az Alvarezsauridák családját, ahova a Shuvuuia is tartozott. Ezeknél a dinoszauruszoknál evolúciójuk során korán kialakult az éjjeli látás képessége, a szuperhalláshoz azonban több időre volt szükség.