Vikingeknek szánt váltságdíj része lehetett a Lengyelországban talált érmelelet

Úton a Valhallába,a vikingek mennyországába. Az előkelőket általában hajóba helyezve temették el

Egy halom különleges érmére bukkantak Lengyelország északkeleti részén. A frank birodalomban mintegy 1200 éve vert ezüstérmék a Párizst a vikingektől megmentő váltságdíj részei lehettek.

Ez az első alkalom, hogy a Karoling-dinasztia idejéből ilyen sok érme került elő az országban. Eddig csak három darab ilyen jellegzetes - különleges stílusú, latin felirattal, közepén kereszttel díszített - pénzérmét találtak Lengyelországban - olvasható a LiveScience tudományos ismeretterjesztő hírportálon.

A Frank Birodalmat I. Károly frank császár alapította, területe a 8-10. századra kiterjedt a mai Franciaországra, Németországra, Svájcra és Olaszország északi részére.

A régészek szerint a most talált leletek a viking kereskedelmi városból, Trusóból származhattak, amely a Balti-tenger partján terült el, mintegy 100 kilométerre nyugatra attól a mezőtől, ahol most az érmék előkerültek.

Amennyiben a pénz Trusóból származott, lehetséges, hogy része volt annak az aranyból és ezüstből álló hatalmas váltságdíjnak, amelyet az egyik karoling király fizetett a vikingeknek, hogy megakadályozza Párizs kifosztását.

Az első maroknyi érmét fémdetektorokkal találták meg 2020 novemberében Biskupiec város közelében egy mezőn. A megtalálók leállították a keresést és értesítették a muzeológusokat.

Márciusra Luke Szczepanski régész és munkatársai 118 érmét találtak meg, ezek közül 117-et I. Lajos frank császár uralkodása (814-840), egyet pedig fia, II. (Kopasz) Károly uralkodása (840-877) idején vertek.