Tudomásunk szerint a mostani az első kutatás, ami összeköti az antibiotikum-használatot a vastagbélrák korai megjelenésével - e betegség gyakorisága az elmúlt két évtizedben legalább 3 százalékkal nőtt.
A gyorsételek, cukros üdítők, az elhízás és az alkoholfogyasztás valószínűleg mind szerepet játszanak a kedvezőtlen tendenciában, de az új adatok azt sugallják, hogy az antibiotikumok felesleges szedését is érdemes kerülni, különösen a gyerekeknél és a fiatal felnőtteknél" - ismertette az új vizsgálat megállapításait a kongresszuson Sarah Perrott, a skót Aberdeeni Egyetem munkatársa.
A konferenciáról az EurekAlert tudományos hírügynökség számolt be.
A nagyszabású skót kutatás összesen 2 millió ember egészségügyi adatait nézte át, a vizsgált páciensek közül 8000-en szenvedtek vastag- és végbélrákban. Ezt követően összevetették az emésztőszervi daganatokkal küzdő betegek adatait az egészségesekével.
A kutatók azt találták, hogy az antibiotikumokat használóknál minden korcsoportban növekedett a vastagbélrák kialakulásának esélye, de a legnagyobb kiugrást az 50 év alattiak esetében mérték;
míg az antibiotikumokat szedő 50 év felettieknél "csak" 9 százalékkal nőtt meg a vastagbélrák kockázata, addig ez az arány
az 50 év alattiak esetében 50 százalék volt.
A fiatalabbaknál a tumorok elsősorban a vastagbél első (jobb oldali) szakaszát érintették.
Dr. Leslie Samuel, az Aberdeen Royal Infirmary kórház orvosa, a tanulmány rangidős szerzője elmondta, hogy a vastagbél jobb oldalának tartalma folyékonyabb, az itt élő természetes baktériumközösségek (mikrobiom) összetétele egyedi lehet.
Szeretnénk kideríteni, hogy az antibiotikumok megváltoztathatják-e úgy a mikrobiomot, hogy attól növekedjen a vastagbélrák kockázata, főként a fiataloknál.
Ez egy nagyon komplex helyzet, mivel tudjuk, hogy a mikrobiom gyorsan vissza tud térni a régi állapotához, még akkor is, ha diagnosztikai célú beavatkozások, például endoszkópia előtt alaposan kitisztítjuk a bélrendszert.
Egyelőre nem tudjuk egyértelműen megmondani, hogy az antibiotikumok közvetetten vagy közvetlenül befolyásolni tudják-e olyan mértékben a bélflórát, hogy attól rákos megbetegedés alakuljon ki"
- magyarázta Samuel.
A kongresszuson elhangzott, hogy évente körülbelül 2 millió embert diagnosztizálnak vastagbélrákkal világszerte.
A 20-40 év közötti betegek esetében a prognózis különösen rossz, sokkal kisebb eséllyel élik túl a vastagbélrákot, mint az idősebbek.
A különbség arra vezethető vissza, hogy e daganattípust a fiatalabbaknál általában túl későn veszik észre.
Az orvosok kisebb eséllyel vizsgálják a hasi panaszok hátterében álló vastagbélrák lehetőségét a 30 év alattiaknál, mint 70 év felettieknél, emellett a szűrővizsgálatoknak sem a fiatalabb páciensek a célcsoportjai. Emiatt a rákot csak a késői stádiumban diagnosztizálják, amikor a betegség már nehezen kezelhető"
- mondta a kongresszuson Alberto Sobrero professzor, az olasz San Martino kórház orvosa. Hozzátette: mindenképpen szemléletváltásra van szükség a területen, alaposabban kellene vizsgálni a fiatalabbak hasi panaszait, és ebben a korosztályban minden lehetséges faktort - így az antibiotikumokat is - számításba kell venni.
"Még túl korai lenne kijelenteni, hogy a kiterjedt antibiotikum-használat kockázati tényező lenne, és alaposabban meg kell vizsgálnunk a mikrobiom lehetséges szerepét is a daganatok létrejöttében.
Mindenesetre az új kutatás emlékeztet arra, hogy antibiotikumokhoz csak a legszükségesebb esetben nyúljunk, továbbá nem zárhatjuk ki, hogy a felesleges antibiotikum-használat növeli a rák kialakulásának esélyét"
- összegezte a kongresszus megállapításait Sobrero.