A magyarok készítette csatorna, ami a rómaiakon is kifogott

A Vaskapu-szoros a Kárpátokat választja el a Balkán hegységtől

Százhuszonöt éve, 1896. szeptember 27-én avatták fel ünnepélyesen, három király jelenlétében a zavartalan al-dunai hajózást lehetővé tevő Vaskapu-csatornát. A munka befejezését 1895-re tervezték, de ez egyre késett. Végül 1896. szeptember 27-én a millenniumra való tekintettel sor került az ünnepélyes felavatásra.

Az akadályok leküzdését már a rómaiak megkísérelték

A Vaskapu a Duna alsó szakaszának utolsó, három kilométer hosszú és egyes helyeken 162 méterig keskenyedő szorosa Szerbia és Románia határán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, ahol a folyam 20 métert esik, mire kilép a Román-alföldre.

A Vaskapu a kiálló sziklák és a nagy sodrás, szélsőségesen váltakozó vízhozama és vízsebessége miatt a szabályozás előtt csak magas vízállás esetén, kanyargós útvonalon, aszályos években mindössze 70-80 napon keresztül volt hajózható.

A Vaskapu-szoros folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán Forrás: Pinterest

Az akadályok leküzdését már a rómaiak megkísérelték: mivel a meder szikláit nem tudták eltávolítani, a 2. század elején hajózócsatornát építettek a jobb partnál, és a fából épült galériáról lóval vontatták kis merülésű hajóikat.

Az Al-Duna idővel elvesztette kereskedelmi jelentőségét, az addig elhanyagolt keleti kapcsolatok csak a napóleoni háborúk utáni gazdasági visszaesés idején kerültek előtérbe.

Széchenyi István gróf 1830-ban Pestről négyevezős csónakon a Fekete-tengerig hajózott le, ám nem tudta meggyőzni a török hatóságokat az akkor határfolyó Dunán tervezett építkezés hasznáról.

Kimondták a dunai közlekedés szabadságát

Széchenyi – immár királyi biztosként – Vásárhelyi Pált bízta meg a folyó vizsgálatával, aki megállapította: a zúgók megszüntetésére nem áll rendelkezésre alkalmas technika. Tervei alapján így 1833-1837 közt a Kazán szorosban két kilométer hosszú, három méter mély hajóút, Orsovától Báziásig pedig 122 kilométeres, Széchenyiről elnevezett, hajók vontatására alkalmas parti út épült, megkerülve a zuhatagokat, ezzel a hajózás a korábbi három hónap helyett évente már öt hónapra lett biztonságos. A

Helytartótanács 1840-ben átfogó szabályozási tervet is készíttetett, ám a munka a magas költségek miatt nem kezdődött meg.

A Vaskapu-szoros a Kárpátokat választja el a Balkán hegységtől Forrás: Trekhunt

A krími háború (1853-1856) alatt a Habsburg Birodalom megszállta az Al-Dunát, és Gustav Vex hadmérnök elkészítette a Vaskapu-csatorna terveit. A háborút lezáró párizsi béke kimondta a dunai közlekedés szabadságát, így a Vaskapu-szabályozás nemzetközi kérdés lett. 1871-ben a Dunai Gőzhajózási Társaság megbízására az amerikai William Mac Alpin készített szabályozási terveket, ám ezek sem valósultak meg.

A politikai akadályokat 1878-ban a török uralom alól felszabadult balkáni területek sorsát rendező berlini kongresszus elhárította.

Az al-dunai szabályozást az Osztrák-Magyar Monarchiára bízták, amely ennek fejében hajózási illetéket szedhetett, és Szerbia is hozzájárult partjainak igénybe vételéhez. A munkálatokat teljes egészében a magyar államkincstár finanszírozta, ez volt a kor legnagyobb állami beruházása. A munkálatok szervezésében Baross Gábor vállalt oroszlánrészt, a „vasminiszter" emléktáblája ma is látható a Duna 1036,3 folyamkilométerénél.

A víz sebessége itt igen nagy

A 2200 méter hosszú Vaskapu-csatornát, a szoros fölötti gázlókon átvezető csatornákat, duzzasztókat, gátakat Wallandt Ernő tervezte, az 1890 augusztusában kezdődött építkezést Rupcsics György vezette. A kivitelezésre alapított német-magyar vállalat a hajózás zavartalansága érdekében a Vaskapu-zuhatagnál a csatornát a jobb part mellett, szárazzá tett területen robbantotta ki.

A partról és a sekély vízből 227 ezer köbméter sziklát emeltek ki, 162 ezer köbmétert az áradatban robbantottak fel.

A Vaskapu-zuhatag. Háttérben a Vaskapu-csatorna Duna felőli gátjával, 0 feletti 60 cm. vizállásnál, 1898. szept. végén Forrás: Digitális Képachívum

A Vaskapu-zuhatagon keresztül, a szerb part mentén haladó hajózó csatorna három méter mély és 75 méter széles lett. A többi zuhatagon készített csatornáktól eltérően a Duna koncentrált esése miatt a csatorna mindkét oldalán nagyméretű, árvízszint fölé érő gátat építettek, így sikerült a meredek bukásszintet hosszabb szakaszokra elosztani.

A víz sebessége így is igen nagy maradt, ezért a felfelé haladó hajók számára gőzgép hajtotta vontató-berendezést létesítettek.

A magyar vízépítészet kiemelkedő alkotása

A munka befejezését 1895-re tervezték, de ez egyre késett, és 1896. szeptember 27-én a millenniumra való tekintettel sor került az ünnepélyes felavatásra. Ezen jelen volt I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, Károly román és Sándor szerb király is, ám az osztrák, a román és a szerb zászló mellől hiányzott a magyar, Ferenc József pedig (Magyarországot meg sem említve) a Monarchia sikeréről beszélt.

A munkálatok még két évig tartottak, az Al-Duna valamennyi csatornáját 1898. október 1-jén adták át a forgalomnak, ezzel a hajózási idény tíz hónapra nőtt.

Az Al-Dunának a Moldova és Turnu-Severin közti 114 kilométeres szakaszának szabályozása, a magyar vízépítészet kiemelkedő alkotása a Vaskapu-csatorna megépítésével együtt 27 millió koronába, az előre becsült költség háromszorosába került. A ráfordítás azonban gyorsan megtérült.

A gát és az erőmű mellett hajózsilip is épült

A Dunának ezen a szakaszán 1964-1972 között megépítették a Vaskapu I. Vízerőmű és Hajózási Rendszert, amely kétmilliárd köbméter vizet duzzaszt 33 méter magasra. A gát és az erőmű mellett hajózsilip is épült, ami jóval nagyobb hajók áthaladását teszi lehetővé. Igaz, ennek áraként a völgy legszebb része elpusztult, a régi Orsova, a Jókai Az arany ember című regényét ihlető Ada Kaleh-szigettel és három faluval víz alá került és lehetetlenné vált a tokfélék, így a viz vándorlása is a folyón felfelé.

A károk enyhítésére a folyam mindkét oldalán természetvédelmi területeket hoztak létre.

Ada Kaleh szigete 1909-ben Forrás: Wikimedia Commons/http://alexisphoenix.org/adakaleh.php

Az 1980-as közepére a folyamon 20 kilométerrel lejjebb, a bolgár határ közelében egy második vízlépcső, a Vaskapu II is megépült.

A Vaskaput, a folyó ezen festői szakaszát egyre több turista látogatja. 2018 májusában újraavatták Széchenyi István magyar, román és angol nyelvű emléktábláját, miután az 1885-ben felállított eredeti a Vaskapu vízerőmű megépítése után víz alá került.

(MTVA Sajtóarhívum)