Szörnyű tragédia: halált okozott a denevérharapás

Egy illinois-i férfi meghalt, miután álmában megharapta egy veszettséggel fertőzött denevér, majd visszautasította a kezelést. A tragikus eset vélhetően az első emberi veszettség okozta halál az államban 1954 óta.

A férfi, egy 80-as éveiben járó Lake megyei lakos 2021 augusztusának közepén ébredt fel egy denevérrel a nyakán - közölte az Illinois-i Közegészségügyi Minisztérium (IDPH). Miután a denevért befogták, és a veszettségi teszt pozitív lett, nyomatékosan javasolták neki, hogy vegyen részt az expozíció utáni veszettség elleni kezelésen. Ismeretlen okokból azonban elutasította.

Egy hónap elteltével a férfi a veszettségre jellemző tüneteket kezdett tapasztalni, mint például nyakfájás, fejfájás, nehézségek a karjai irányításában, ujjzsibbadás és beszédzavar. Végül a beteg belehalt a betegségbe. Vadvédelmi szakértők később egy egész denevérkolóniát találtak a férfi otthonában.

A veszettség egy igazán veszedelmes betegség, amelyet a Rabies lyssavírus nevű neurotróp vírus okoz. Emberre jellemzően veszett állat harapásával terjed, bár az átvitel történhet fertőzött állat nyálával vagy idegrendszeri szövetével való közvetlen érintkezés útján is. Minden emlős megfertőződhet veszettséggel, de leggyakrabban denevérekkel, mosómedvékkel, görényekkel, rókákkal, mongúzokkal és kutyákkal hozható kapcsolatba.

A denevérek hordozhatják a veszettség vírusát Forrás: https://www.bfnp.hu/#prettyPhoto/0/

Ha valakit veszettséggel fertőzött állat harap meg, a vírus a harapás helyéről az idegekben haladva az agyba jut. A személy ez idő alatt nem mutat semmilyen tünetet. Néhány hét vagy akár hónap elteltével a fertőzés eléri az agyat, ami az agy súlyos gyulladásához vezet. Ekkor olyan tünetekre lehet számítani, mint a szorongás, zavartság, agresszió, delírium, hallucinációk, álmatlanság és hidrofóbia (víziszony). Miután ezek a tünetek megjelennek, a betegség szinte mindig halálos kimenetelű.

Szerencsére a veszettség az embernél szinte 100 százalékban megelőzhető, ha azonnal orvosi kezelésben részesül a páciens. Ha felmerül a veszettségnek való kitettség gyanúja, az embereket be lehet oltani veszettség elleni védőoltással, ideális esetben a megharapást vagy karmolást követő néhány órán belül.

Létezik fertőzés előtti oltás is, ami különösen fontos, ha olyan országba utazik, ahol a veszettség elterjedt. Ez azonban nem előzi meg teljesen a betegséget, és a fertőzött állattal érintkező embereknek továbbra is kezelésre van szükségük. Az expozíció előtti oltás egyszerűen megkönnyíti a kezelés irányítását, és azt jelenti, hogy a betegnek kevesebb adagot kell kapnia az expozíció utáni veszettség elleni oltásból.

A Nébih szerint Magyarország egyelőre jó helyzetben van a veszettséget illetően. Az országban már több mint két éve nem mutatták ki a vírust a vadállományban, ám az némi aggodalomra adhat okot, hogy pár hónap alatt többször diagnosztizálták a betegséget Romániában, Szatmár megyében, azaz a határ melletti területen.