Akkora a forróság, hogy olvadt vas hullik az égből

Valahogy így nézhet ki a pokoli bolygó éjszakai oldala. Az égből vaseső hullik
Vágólapra másolva!
Az exobolygók – vagyis azok a planéták, amik Naprendszerünkön kívül találhatók – sokszor az extremitásukról híresek, még a legtapasztaltabb csillagászokat is lenyűgözi, milyen, az emberi elme számára szinte elképzelhetetlen világokat rejt a kozmosz. Mostanában is egy ilyen bolygót sikerült felfedezni: a nagyjából Jupiter méretű WASP-76b napsütötte oldalán akkora a forróság, hogy a vas elpárolog, és esőként hull vissza az égitest hűvösebb, éjszakai felén – olvasható a Science Alert cikkében.
Vágólapra másolva!

A WASP-76b-t már korábban is vizsgálták a szakemberek, akkor arra a megállapításra jutottak, hogy a bolygó nappali oldalán nagyjából 2246 Celsius-fok lehet a hőmérséklet. Most felülvizsgálták a korábbi eredményeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy ennél is nagyobb a forróság, erre pedig az égitest légkörében észlelt ionizált kalcium a legjobb bizonyíték, ami kizárólag extrém magas hőfokon képes létrejönni.

magyarázta Emily Deibert, a kanadai Torontói Egyetem munkatársa.

A WASP-76b-t eredetileg 2016-ban fedezték fel. Egy forró Jupiter típusú planéta, ami azt jelenti, hogy az óriásbolygó rendkívül közel van a csillagához, mindössze 1,8 földi nap alatt kerüli meg azt. A Földtől „mindössze" 640 fényévre található. Kötött tengelyforgású, vagyis egyik oldala mindig a csillaga felé néz (ezért az égitest ezen részén örökké nappal van). A központi csillag egyébként valamivel forróbb, mint a mi Napunk.

Valahogy így nézhet ki a pokoli bolygó éjszakai oldala. Az égből vaseső hullik Forrás: ESO/M. Kornmesser

A kutatók a hawaii Gemini North Teleszkópot használták a bolygó tanulmányozására. Elsősorban az éjszakai és nappali oldal határát, azaz a bolygó „mérsékelt övét" figyelték. Az úgynevezett tranzit spektroszkópia módszerét alkalmazták, ennek lényege, hogy a bolygó légkörén keresztülhatoló csillagfény tulajdonságaiból következtetni lehet a planéta atmoszférájának alkotórészeire. Így akadtak a szakértők az ionizált kalcium nyomára.

– mondta Ray Jayawardhana csillagász, a Cornell Egyetem kutatója. Hozzátette: a spektroszkóp technikák információkat szolgáltathatnak többek között az idegen atmoszféra összetevőiről, fizikai tulajdonságairól, esetleges felhőiről, sőt, még a szélmintázatairól is.

A mostani kutatás a ExoGemS program keretében valósult meg. A projektben legalább 30 exobolygót vizsgálnak, a több éven át zajló kutatómunka végén pedig a remények szerint pontosabb képet kaphatunk az idegen világok légköreinek változatosságáról.

Az eredményeket az Astrophysical Journal Letters legfrissebb számában közölték.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!