A Curiosity SAM (Sample Analyser Mars - „marsi mintaanalizáló készülék") nevű mobil laboratóriuma nem aminosavakat, hanem ammóniát és benzoesavat azonosított. Utóbbi a Földön számos növényben megtalálható, Nostradamus írta le először a 16. században. Ma az élelmiszeriparban tartósítószernek használják.
A mintákat a marsjáró még 2017-ben gyűjtötte a Bagnold Dűnék környékéről. Eredetileg a talaj mélyebb rétegeiből akartak fúrással mintákat nyerni, de akkor a Curiosity fúrója éppen nem működött, ezért végül a felszíni homokot analizálták úgynevezett nedves kémiai vizsgálattal.
Mivel a felszín ki van téve az ionizáló sugárzás károsító hatásainak, a kutatók nem számítottak rá, hogy a homokban ősi szerves anyagok lehetnek.
A felfedezés természetesen még nem bizonyítja az egykori marsi élet létezését, e szerves vegyületeket ugyanis élettelen tényezők is létrehozhatják.
2022-ben indul a Marsra az Európai Űrügynökség és az orosz Roszkoszmosz közösen fejlesztett robotja, a Rosalind Franklin rover, ami szintén nedves kémiai eljárással fogja keresni a szerves molekulákat a vörös bolygón.
A mostani eredmények a Nature Astronomy című szakfolyóiratban jelentek meg.