A technika használatához az olyan „látnokok", mint Salvador Dalí vagy Thomas Edison, egy tárgyat, például kanalat vagy labdát tartottak a kezükben, amikor lefeküdtek aludni. Ahogy mélyebb álomba merültek, a tárgy leesett és zajt csapott, ami felébresztette őket. Miután néhány pillanatot az eszméletlenség határán töltöttek, készen álltak a munkájuk megkezdésére.
Ez a korai alvási szakasz, amelyet hipnagógiás állapotnak vagy N1-nek neveznek, de csak néhány percig tart, mielőtt mélyebb álomba sodródnánk, ám ez lehet a „kreativitás ideális koktélja"
– mondta Delphine Oudiette, a Paris Brain Institute alváskutatója a LiveScience online tudományos portálnak. – Az emberek az éjszakai alvásuk körülbelül 5 százalékát töltik az N1 állapotban, és ez egy rendkívül kevéssé tanulmányozott alvási szakasz.
A hipnagógiás állapot az elalvás paradox hypnoid fázisa, amelyben
elalvás előtt tömeges vizuális kép jelenik meg, de az ember még érzékeli a külvilág ingereit.
A Science Advances tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint az N1-ben csukott szemmel elképzelhetünk alakokat, színeket vagy akár „álmok darabkáit" is , de közben mégis hallhatjuk a magunk körül zajló történéseket a szobában. A jelenség azonban személyenként igencsak eltérő lehet.
A technikát alkalmazó nagy elméktől inspirálva Oudiette és csoportja nekilátott, hogy tesztelje, valóban működhet-e ez az alvási módszer a hétköznapi emberek számára. A kísérletbe összesen százhárom egészséges résztvevőt vontak be, akik általában könnyedén el tudtak aludni.
Előtte azonban arra kérték őket, hogy a kísérlet előtti éjszakán kerüljék a stimulánsokat, és aludjanak egy kicsit kevesebbet a szokásosnál.
Adtak nekik egy matematikai feladatot, amelyben a sorozat utolsó számjegyét kellett kitalálniuk, és amihez két szabályt kellett követniük. Ezeket lépésről-lépésre alkalmazva találhatták ki a feladatok megoldását.
A kutatók azonban beépítettek egy „rejtett szabályt" is a kísérletbe:
eszerint a nyolcadik számjegy mindig a második számjegy volt a sorozatban. Ha valaki rájött erre, az jelentősen lecsökkentette a probléma megoldásához szükséges időt.
A közkeletű véleménnyel ellentétben a kreativitás nem korlátozódik bizonyos területekre, például a művészetekre
– mutatott rá Delphine Oudiette. – A kreativitás két, fontos elemet foglal magában: az eredetiséget és a kontextus hasznosságát.
Ebben az esetben azok a résztvevők, akik kitalálták a rejtett szabályt, kreatívnak minősültek, mert nem kaptak utasítást a probléma ilyen módon történő megoldására, ám mégis egy új és hasznos stratégiát találtak és alkalmaztak.
A kísérlet első részében a résztvevőknek tíz matematikai feladatot kellett megoldaniuk a két szabály segítségével. Ezután kaptak egy húsz perces szünetet, amikor a szakemberek azt mondták nekik, hogy
helyezkedjenek el egy kényelmes testhelyzetben, majd pihenjenek vagy aludjanak egy félig dőlt széken, kezüket a karfán kívülre helyezve, egy sötét szobában.
Kezükben egy könnyű ivópoharat tartottak annak érdekében, hogy ha elaludnának, akkor a csésze leessen, hangot adjon és felébressze őket.
Az volt a kísérlet célja, hogy elkülönítsük az N1 specifikus hatását anélkül, hogy más alvási szakaszokkal összetéveszthetnénk
– magyarázta Oudiette. – Mivel az alvás különböző szakaszait az agyhullámok különböző mintázatai jelölik, elektroencefalogram (EEG) segítségével tudtuk nyomon követni, hogy a résztvevők mikor sodródtak az N1 szakaszból a mélyebb, N2 szakaszba.
Miután a kísérlet nyugalmi szakasza véget ért, a szakemberek további matematikai feladatok megoldására kérték a résztvevőket. Rögzítették, hogy az önkéntesek „belátása" növekedést mutatott-e, ami azt jelentette, hogy vagy lényegesen gyorsabban kezdték el megoldani a matematikai feladatokat, vagy kifejezetten azt mondták, hogy rájöttek a rejtett szabályra.
A kutatók azt találták, hogy az N1-es szakaszban legalább 15 másodpercet eltöltött résztvevőknek mintegy 83 százalékos esélyük volt felfedezni a rejtett szabályt, szemben az ébren maradók 30 százalékos arányával.
Az egyetlen különbség a két csoport között egyetlen perc volt
– hangsúlyozta Oudiette. – Ám ez mégis egyfajta látványos eredmény.
Ám ha a kísérlet során a résztvevők N2-alvási szakaszba sodródtak, a hatás máris eltűnt. A szerzők ezért arra a következtetésre jutottak, hogy létezik egyfajta „kreatív friss pont", amelyet csak akkor lehet eltalálni, ha az emberek megtalálják az egyensúlyt a könnyű és a túl mély alvás között.
A kutatás kulcsfontosságú bizonyítékot adhat a többnyire figyelmen kívül hagyott hipnagógiás állapot fontosságára
– emelte ki Robert Stickgold, a Harvard Medical School pszichiátriaprofesszora és a bostoni Beth Israel Deaconess Medical Center alváskontroll és megismerési központjának igazgatója, aki nem vett részt a vizsgálatban. – Kimutatható, hogy rövid időn belül ez az alvási szakasz „drámai mértékben növelheti a korábban vizsgált feladatba való betekintést".
Hozzátette: a „legmeglepőbb" azonban az lehet, hogy a kísérletbe bevont személyeknek fel kell ébrednie, és anélkül szükséges visszatérnie egy adott feladathoz, mielőtt mélyebben elaludna.
A tanulmány szerzői szerint az azonban még nem világos, hogy az N1 alvási szakasz miért erősíti a kreativitást. De mivel ez egy félig „langyos állapot" – amelyben az ember elveszíti az uralmat bizonyos gondolatai felett, de még mindig valamennyire a tudatánál van –, létrehozhat egyfajta ideális állapotot, ahol laza megismerés és furcsa asszociációk vannak.
A szakemberek úgy vélik, hogy ebben a fázisban „mutatkozhat meg az a képesség, amikor elcsíphetjük a jó ötleteket."
A tudósok a tanulmány során azt találták, hogy a résztevők által megfogalmazott gondolatok körülbelül egyharmada kapcsolódott csak magához a feladathoz. Oudiette szerint
ez azonban nem jelenti azt, hogy maguk a tapasztalatok nem játszanak szerepet egy-egy kreatív feladat megoldásában, de további vizsgálatokra lesz szükség ezen a területen.
A kutatók most azt remélik, hogy tovább tesztelhetik az N1 alvás hatását a különböző típusú, kreatív feladványokkal kapcsolatban. Ám több „álom-orientált" tanulmányra lesz szükség annak tisztázásához, hogy maguk az álmok milyen szerepet játszanak ebben.