A cickányok a kisemlősök egy diverz csoportja, amik megtalálhatók majdnem mindenütt a világon. Globális eloszlássuk ellenére kevéssé dokumentáltk a világ hegységein, trópusi régióin élő cickányok.
Hogy megvizsgálják ezeket az állatokat Sulawesin, Jake Esselstyn a Louisianai Állami Egyetem biológusa és kollégái számos csapdát állított fel sziget szerte 2010-ben, beleértve több tucat különböző magasságú hegyet.
A 10 év alatt csapdába ejtettek és megvizsgáltak 1.368 példányt, melyek a szigeten egyenletesen voltak eloszolva.
A DNS és a fizikai jellemzők analízise feltárta, hogy a csapat 21 cickányfajt talált, és mind kizárólag Sulawesin él.
A 21 fajból 14 korábban ismeretlen volt. Ezek a felfedezések Sulawesit háromszor több cickányfaj gazdájává teszi, mint bármely más sziget a világon. Ez azért lehet, mert a sziget figyelemreméltóan segíti a biodverzitást, vagy mert a cickányok más szigeteken szegényesen dokumentáltak, mondja Esselstyn.
A kutatók azt gyanítják, hogy Sulawesi geográfiája lehet a cickányok biodiverzitásának egyik oka. A szigetnek unikális alakja van: négy félszigete K alakot formál és meglehetősen hegyvidékesek, hat csúccsal, amik legalább 3.000 méter magasak.
A félszigetek elősegíthetik a populációk közti izolációt, és a magas hegyek erős klimatikus gradienseket hoznak létre, ami nagy eltérésekhez vezethet a vegetációban. Lehetséges, hogy a cickányok a geográfiára reagálva diverzifikálódtak, bár ez az ötletet még tesztelni kell, mondja Esselstyn.
Lehet még több cickányfaj Sulawesin, amiket még nem találtak meg. Az állatok ebben a tanulmányban 2.700 méter magasságig lévő helyszínekről lettek gyűjtve, tehát nem volna meglepő, ha volnának cickányfajok még magasabban, mondja Esselstyn.
„Reméljük, hogy a felfedezéseink több munkára és a sziget hegyein lévő biodiverzitás tanulmányozásának finanszírozására sarkallnak.
Indonézia gyorsan növekvő gazdaságával és a növekvő populációval, az erdőirtás a hegyeken növekedni fog a közeli jövőben. Sokan ezek közül a fajok közül el fognak tűnni, mielőtt a létezésükről tudnánk." – mondja Heru Handika a Louisianai Állami Egyetem biológusa, a tanulmány társszerzője.
„Igazán szükségünk van a bolygón lévő élet jó felmérésére. Tudnunk kell hány faj van és hol élnek. Ha nem tudjuk ezeket a dolgokat, akkor kevély esélye van, hogy valódi bepillantást nyerjünk abba, hogyan alakultak az az élet, hogyan van jelenleg gondozva az az élet,, és hogyan őrizzük meg." – mondja Esselstyn.
(Forrás: New Scientist)