Kutatási eredményeiről az Annals of the American Association of Geographers című folyóiratban írt cikkében számolt be. A szakember szerint az indonéz kakaóágazat legújabb trendjei lehetőséget kínálnak arra, hogy megvizsgálják az elmozdulás politikáját a társadalmi-gazdasági és éghajlati változások összefüggésében.
Az éghajlatváltozás az elmozdulás különféle formáit eredményezheti, de a minimalizálására irányuló erőfeszítések következményei nem kapnak ugyanilyen figyelmet
– mondta Sean Kennedy a Phys.org online tudományos portálnak.
Az általa vizsgált régió gazdálkodói valamennyien kistermelők: legalább egymillió család foglalkozik kakaótermesztéssel. A kutatók azonban megjegyzik, hogy
a kakaó termelékenysége gyorsan visszaesett az éghajlatváltozás, a kártevők és a talaj rossz egészségi állapota, valamint a fenntartható kakaó iránti fogyasztói igények miatt,
amelyek megnövelték a termelésbe való beruházást. Ezért egyre több kistermelő hagyott fel a kakaótermelést.
Az éghajlathoz való alkalmazkodás célja gyakran az, hogy az embereknek ne kelljen elköltözniük, például falat építenek az áradások ellen, kezelik az erdőtüzeket vagy növelik a terméshozamot az aszály hatására
– mutatott rá Kennedy. – A kakaótermelők azonban történelmileg rendkívül mobilisak, és a történelem során sokszor nem mezőgazdasági munkákból kerestek kiegészítő jövedelmet, reagálva a szezonális ingadozásokra és az éghajlati zavarokra.
A csokoládégyártóknak viszont arra van szükségük, hogy a gazdák a helyükön maradjanak és folytassák a kakaóbab termelését. Kennedy ezért megvizsgálta az egyik legnagyobb gyártó erőfeszítéseit az éghajlattal kapcsolatos ellátási lánc kockázatainak kezelésével kapcsolatban.
Kiderült, hogy fontos céljuk az úgynevezett „klíma-okos kakaó" kifejlesztése,
ami a gazdálkodási rendszerek átalakítását és átirányítását jelenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével, valamint az alkalmazkodóképesség növelése a termelékenység javítása érdekében. A társaság képzési programokat is létrehozott, amelyek a termelés növelését célzó technikákra összpontosítanak, beleértve a műtrágyák és növényvédő szerek használatát. Mindezzel azonban nem a kistermelők érdekeit szolgáltják a tanulmány szerint.
A kutatás azt mutatja, hogy az éghajlati alkalmazkodás nem korlátozódik a kistermelőkre és környezetükre, hanem a globális gazdasági környezet része,
és a vállalati fenntarthatósági erőfeszítések valójában a kockázatok áthárítását jelentik a vállalatokról a termelőkre.