Okozhat-e tüneteket az érelmeszesedés?

Az érelmeszesedésben az a legnagyobb veszély, hogy sokszor már csak a súlyos érszűkület, a szövetelhalás kapcsán derül fény a jelenlétére. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a korai felismerés jelentőségét, különösen meglévő rizikófaktorok esetén.

Az érelmeszesedés nem tűnik ijesztő problémának, holott kezeletlenül számos súlyos következményhez vezethet – akár a végtagokban, az agyban vagy a szívben. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az érelmeszesedés leggyakoribb megjelenési formáira, és a korai felismerés lehetőségére és jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Nagy baj, ha a verőerek merevvé válnak

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a verőerek (artériák) feladata, hogy oxigént és tápanyagokat juttassanak el a szervezet sejtjeihez. Éppen ezért igen fontos, hogy ezek az erek erősek, rugalmasak maradjanak, hiszen csak így tud a vér folyamatosan, könnyedén áramlani. Az érelmeszesedés folyamata azonban azzal jár, hogy az érbelhártya elkezd vastagodni, így az artériák egyre merevebbé válnak, és mivel később egyre keményebb plakkok, lerakódások is kialakulhatnak, egyre rosszabb lesz a sejtek, a szervek vérellátása. Azért nevezzük ezt a folyamatot érelmeszesedésnek, mert az érfalba került zsírok egy idő után kalciumot is magukba építenek, ezért meszes plakkok alakulnak ki. Orvosi leletekben az érelmeszesedést gyakran atherosclerosis vagy arteriosclerosis néven jelölik.

Az érelmeszesedés gondot okozhat az agyban, a szívben, a végtagokban is

Mivel az érelmeszesedés a szervezetben bárhol bekövetkezhet, a tünetek, a megjelenési formák attól függenek, melyik verőeret szűkíti be, teszi rugalmatlanná a meszesedés.

Érelmeszesedés a végtagokban

Ha a lábak ereit érinti a folyamat, jellemzően arra figyel fel a beteg, hogy járásra fokozódó fájdalmat érez, ami enyhül vagy megszűnik, ha megáll. Ez az ún. intermittáló sántítás, amit nagyon komolyan kell venni, hiszen kezeletlenül az érelmeszesedés végső soron végtagelhalást eredményezhet.

Érelmeszesedés a belekben

A folyamat a belek működésében is megmutatkozhat. Ennek tünete lehet az étkezés utáni görcsös fájdalom, amelyet – szintén kezelés hiányában - a bélfal elhalása, perforációja, hashártyagyulladás, szepszis követhet.

Érelmeszesedés az agyban

Az agyi érelmeszesedés szép lassan a gondolkodási folyamat lassulását, memóriavesztést, kognitív leépülést eredményezhet, de előfordulhat ún. agylágyulás is, amely akár bénulásoskövetkezménnyel is járhat. A meszes plakkok stroke-ot, embóliát, trombózist is okozhatnak, aminek súlyos következményeként is elhalhat az agy érintett állománya.

Érelmeszesedés a szívben

Ha a szív koszorúerei szűkülnek, meszesednek el, lassan, fokozatosan elhalhatnak a szívizmok, helyüket a kötőszövetek veszik át. Erre sokszor a szívelégtelenség és a szívritmuszavarok hívhatják fel a figyelmet. Akut esetben angina pectoris, vagyis szívér-görcs jelentkezhet, súlyos esetben pedig bekövetkezhet a szívinfarktus. Hozzá kell tenni, az általános érelmeszesedés, a nagyerekben, az aortában, a nyaki erekben észlelt elváltozás, szűkület csak kismértékben van kapcsolatban az infarktussal. Az infarktus kialakulásáért egy úgynevezett vulnerábilis meszes plakk tehető felelőssé, ami hirtelen okoz elzáródást a szív koszorús ereiben.

Az érelmeszesedésben az a legnagyobb veszély, hogy sokszor már csak a súlyos érszűkület, a szövetelhalás kapcsán derül fény a jelenlétére. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a korai felismerés jelentőségét, különösen meglévő rizikófaktorok esetén. Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/okozhat-e-tuneteket-az-erelmeszesedes

A felismerés utáni kezelés életet menthet

- Az érelmeszesedésben az a legnagyobb veszély, hogy sokszor már csak a súlyos érszűkület, a szövetelhalás kapcsán derül fény a jelenlétére. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a korai felismerés jelentőségét, különösen meglévő rizikófaktorok esetén. Ilyen lehet minden olyan tényező, ami érbetegségre hajlamosít, mint például a magas vércukorszint, az emelkedett koleszterinszint, a magas vérnyomás, a családban előforduló szívinfarktus, agyi infarktus, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás és a feldolgozatlan stressz – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Aki tehát rizikófaktorokkal rendelkezik, vagy akár csak 45 év felett van, érdemes rendszeresen szűrővizsgálatokon részt vennie. Az érelmeszesedés diagnosztizálásához fontos lehet a nyugalmi és terheléses EKG, a boka-kar index meghatározása, a laboratóriumi vizsgálatok – különösen a vérzsír-szintek és a homocisztein-szint meghatározása -, bizonyos radiológiai vizsgálatok. Ezen kívül nagyon hasznos az arteriográfia, ami egy egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, amellyel kiszűrhető a korai érelmeszesedés. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám-sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, amely az egész érrendszer állapotát tükrözi. Minél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne a véráramlás, ami közvetve azt jelzi, hogy megkezdődött az érelmeszesedés folyamata. A már ismert érbetegségekben is használható az arteriográfia, kiváló eszköz arra, hogy a gyógyszeres kezelés hatásait kövessük. Ha pedig megszületik az érelmeszesedés diagnózisa, orvosi kezeléssel és életmóddal jelentősen befolyásolható a folyamat, megelőzhetőek lehetnek a súlyos következmények.

(Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu))