Rozsdás kardok, bibliai nyílhegyek, vissza nem térő bumerángok

Az ősi vastőrt ezüst és sárgaréz berakások díszítik: egy római légiósé lehetett, aki a köszönet jeleként temethette el a csatában aratott győzelem után

A régészek figyelemreméltó leletekre bukkantak a 2021-es évben: a Földközi-tenger fenekén rejtőző, kövekkel kirakott keresztes kardoktól a Dél-Ausztráliában felfedezett, vissza nem térő bumerángokig. Most összeszedtük az elmúlt esztendő leginkább lenyűgöző kard- és fegyverfelfedezéseit.

A röntgen tette láthatóvá a viking kard díszítéseit

Decemberben a régészek röntgensugarak segítségével tárták fel egy viking kard díszes markolatát, amely erősen korrodált és koszos volt. Az így kapott képek a fegyvert új megvilágításban mutatták be, és feltárták az eszköz feltűnő díszítését is.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a kard egy viking kincstár részét képezte, amelyet még 2015-ben tártak fel egy temetkezési helyen, Skóciától északra, az egyik Orkney-szigeten.

A különleges leletet még vizsgálják a kutatók Forrás: NTNU University Museum

A fegyver ekkor nagyon rossz állapotban volt és a régészek attól tartottak, hogy a rozsda és szennyeződés eltávolítása helyrehozhatatlanul károsítja azt. Ezért döntöttek úgy, hogy más módszerhez folyamodnak. Belátták, hogy csak úgy láthatják, hogyan nézhetett ki eredetileg a kard, ha röntgensugárzással elemzik azt.

A röntgenfelvételek végül felfedték, hogy a fegyvert valójában egy összetett, nyolcszögekből és pasztillákból (gyémánt formájú) álló méhsejt mintázattal díszítették a kard védőburkolatán.

A kutatók a kard pengéjén emellett ásványos anyagokkal impregnált, fa hüvely részleges maradványait is megtalálták.

Díszes római tőr mesélt a múltról

Novemberben egy amatőr régész fémdetektorral fedezett fel Svájcban egy díszes tőrt, amely egy római katonáé lehetett, mintegy kétezer évvel ezelőtt. A lelet egy régészcsoportot vezetett a helyszínre, akik azután

több száz műtárgyat tártak fel egy eddig „elveszettnek" hitt csatatérről, ahol római légiósok harcoltak a rhaeti harcosokkal, miközben Róma meg akarta szilárdítani a hatalmát a területen.

Az ősi vastőrt ezüst és sárgaréz berakások díszítik: egy római légiósé lehetett, aki a köszönet jeleként temethette el a csatában aratott győzelem után Forrás: Archaeological Service Graubünden)

A régészek úgy vélik, hogy az egyik légiós szándékosan temethette el a tőrt a csata után, a győzelem jeléül. Csak négy, ehhez hasonló eszközt találtak eddig az egykori római területeken, és mindegyikhez olyan jellegzetességek köthetők, mint a kereszt alakú fogantyú.

Bibliai nyílhegyek az ókori városban

Májusban a régészek egy csontból készült nyílhegyet tártak fel az ókori filiszteus Gát városában, amely állítólag Góliát, a Dávid király által megölt óriási harcos otthona volt.

A héber Biblia szerint a Krisztus előtt 842-től 800-ig, Arám királyságában uralkodó Hazáel nevű király meghódította Gátot (más néven Tell es-Safi-t), még mielőtt Jeruzsálembe vonult volna.

Ez a nyílhegy marhacsontból készült, és Gath alsóvárosában, a mai Izrael területén találták meg Forrás: Tell es-Safi/Gath Archaeological Project

Hazáel, Arám királya felment, megtámadta Gátot, és elfoglalta. Aztán megfordult, hogy megtámadja Jeruzsálemet"

– írja a Királyok Könyve az eseményről.

A régészek úgy vélik, hogy az alsóváros egyik utcájának maradványaiban talált nyílhegyet, a város védői lőhették ki, hogy megállítsák Hazáel csapatait a város elfoglalása során.

Összehajtott kard Görögországban

Májusban a régészek felfedeztek egy 1600 éves vas kardot Görögországban. Ahogy arra rámutattak, a „rituális gyilkos eszközt" összehajtották, mielőtt eltemették volna egy katona sírjába, aki a római hadseregben szolgált.

A kardot és tulajdonosát a görögországi Thesszalonikiben, az ötödik századból származó, paleokeresztény bazilikában fedezték fel.

Az épületet még 2010-ben találták meg a szakemberek a metrópálya építése előtti ásatások során. Mindez arra késztette a kutatókat, hogy az ősi épületet Sintrivani bazilikának nevezzék, ami így a Sintrivani metróállomásról kapta a nevét.

Néhány hajlított fegyver, amelyet a nyugat-németországi domboldalon találtak Forrás: LWL-Archaeologie fuer Westfalen, Aussenstelle Olpe/Hermann Menne

Annak ellenére, hogy a férfit egy templomban temették el, a kardhajtogatás egy ismert pogány rituálé részét képezte, ami a tudósok szerint arra utal, hogy a katona eredetileg nem lehetett római, mivel a Római Birodalomban az emberek ekkorra már felvették a kereszténységet

– mutatott rá Errikos Maniotis, a projekt társkutatója és a görögországi Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem Bizánci Régészeti Tanszékének doktorandusza a LiveScience-nek. – A meghajlított kard valószínűleg arra utal, hogy a katona „románizált gót vagy bármely más germán törzsből származott, aki zsoldosként szolgált a római császári erőknél".

Bumeráng, ami nem tért vissza

Novemberben egy új tanulmány öt ritka, „vissza nem térő" bumerángról számolt be, amelyet Dél-Ausztráliában, egy száraz folyómederben találtak.

A leletet felfedező kutatók szerint valószínűleg az őslakosok használhatták őket a vízimadarak vadászata során, több száz évvel ezelőtt.

A négy bumerángot és az egyiknek egy alakos töredékét találták meg Forrás: Roberts et al, Australian Archaeology

A szénizotópos kormeghatározás feltárta, hogy ezek az őslakosok körülbelül 1650 és 1830 között készíthették el a bumerángokat fából, még mielőtt az első európaiak felfedezték volna a területet. A kutatók a vadászat mellett azt is gyanítják, hogy a furcsa eszközöket ásásra, tűzgyújtásra és szertartások során, valamint kézi küzdelemre is felhasználhatták.

Mivel az őslakosok bumerángjai fából készültek, azok a levegő hatására gyorsan lebomlottak

– mondta akkor Amy Roberts, az adelaide-i Flinders Egyetem régésze és antropológusa. – Ez csak a hatodik alkalom, amikor régészeti környezetükben találtak ilyet.

Hozzátette: különösen ritka, hogy egyszerre több ilyet találjanak meg a szakemberek.

Kard, amelyet a grunwaldi csatában forgathattak

Áprilisban egy lengyelországi fémdetektor feltárt egy középkori kardot, amelyet valószínűleg az 1410-es grunwaldi csata során forgathatott egy harcos. A harcot a közös lengyel-litván hadsereg és a Szentföldre tartó keresztes hadjáratok idején alapított Német Lovagrend vívta, amely később az akkori Poroszország uralma alá került.

A középkori kard és tartozékai, köztük az öv és a két kés fémmaradványa Forrás: Marshal Office of Warmia and Mazury

A 66 ezer katonából mindkét oldalon körülbelül 13 ezer hunyt el a véres ütközet során.

A kard egy hüvely, egy öv és két kés mellett rejtőzött a föld mélyén. Annak ellenére, hogy 600 évig hevertek a föld alatt, a műtárgyak mindegyike nagyon jó állapotban őrződött meg.

Görög sisak, amely valószínűleg egy görög harcosé volt

Márciusban egy izraeli kikötőben egy ősi bronzsisakot találtak, amelyet valószínűleg egy görög katona viselt a perzsákkal vívott háború során.

Ezt a bronz sisakot valószínűleg a görög-perzsa háborúban harcoló katona viselte Forrás: Israel Antiquities Authority

A sisak valószínűleg egy görög harcosé volt, aki a görög flotta egyik hadihajóján állomásozott, amely részt vett az országot akkoriban uraló perzsák elleni hadi konfliktusban

– magyarázta Kobi Sharvit, az Israel Antiquities Authority tengeri egység igazgatója. – A sisak korinthoszi típus, amelyet a görögországi Korinthosz városáról neveztek el, ahol először fejlesztették ki és állították elő, időszámításunk előtt a 6. században.

Hozzáfűzte: a sisak egyetlen bronzlapból készült, amelyet felmelegítettek és formára kalapáltak, ami anélkül tette könnyebbé az eszközt, hogy csökkentette volna az általa nyújtott védelmet.