A hósármány az északi tájak költőmadara, Grönlandon, Izlandon, a skandináv országokban és Oroszország tundráin, havas területein fészkel. A kopár, kőgörgeteges havasokat, nyílt, fátlan felföldeket kedveli. Télen délebbre húzódik, vonulási helyének legdélebbi része a Kárpát-medence, ezért nálunk csak nagyon ritkán bukkan fel.
A december elején megfigyelt madár a Királyhegyesi-puszta szélén, egy földút mellett szedegette az elszórt magokat.
Nem mutatkozott félénknek, csak akkor röppent fel, amikor már 4-5 méterre megközelítették. A tél folyamán minden bizonnyal még több példány is feltűnik majd a térségben.
A veréb méretű hósármány tollazatában sok a fehér szín, különösen a hímek esetében. Nyáron szinte teljesen fehér és fekete, télen barnásabb, piszkosabb fehér-fekete foltos a színezete. A hímek szárnycsúcsa sokkal feketébb, mint a tojóké.
Magyarországon a szikes pusztákat részesíti előnyben telelése során, ahol gyommagvakat fogyaszt. Előfordulnak telelő egyedei a vizesebb élőhelyeken is, mint például a Kis-Balatonnál vagy a Duna mentén.
Nyáron főleg rovarokkal táplálkozik, és fiókáit is szúnyogokkal, lószúnyogokkal, lepkékkel, valamint pókokkal eteti.
(Forrás: Kőrös-Maros Nemzeti Park: https://www.kmnp.hu/hu/, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu)