Így lopja el a 20 ezer dolláros kamerát a tigriscápa – videó

A búvárkamerák fém tokja a cápa Lorenzini-ampulláit stimulálja, ezért mutat fokozott érdeklődést az eszköz iránt

A közvélekedéssel ellentétben a tenger nagyragadozóinak nem csak a vér és a hús kelti fel az érdeklődését. Erre több meghökkentő példa is akad. Ilyennek számítanak azok az esetek például, amikor egy-egy megtermett csíkoshátú ragadozó a mit sem sejtő vízalatti operatőr kezéből ragadja el a gyakran több millió forintot érő méregdrága kamerát. Az esetek egy részében szerencsére megkerül a drága eszköz, de van, amikor a hoppon maradt búvár végleg búcsút mondhat a kamerájának. Ám vajon mitől lehet vonzó a cápa számára az egyébként ehetetlen eszköz? Ennek is megvan a természettudományos magyarázata.

Cápaeldorádó a Bahamák kirstálytiszta vizein

Kellemes klímájának és meleg, kristálytiszta vizeinek köszönhetően a Bahama-szigetek a világ egyik legnépszerűbb turistaparadicsoma. A Karibi-térségben, a Floridai-félsziget és Kuba nyugati partjai között húzódó 690 kisebb-nagyobb szigetből valamint több mint kétezer korallszirtből álló szigetlánc nemcsak a turisták, hanem szímpompás vízalatti világa miatt a légzőkészülékes búvárok körében is igen nagy népszerűségnek örvend.

A Bahama szigetcsoport 690 kisebb-nagyobb szigetből és több mint 2000 korallszirtből áll Forrás: Wkimedia Commons / Dolphin Encounters Limited

A szigetvilág vizein különösen gyakori tengeri nagyragadozóknak köszönhetően

ideális területnek számít az adrenalindús cápás merülésekhez.

A Bahama-szigetek parti vizeit világviszonylatban is az egyik legjobb terepként tartják nyilván például a máshol csak nagyon ritkán látható tigriscápa (Galeocerdo cuvier), vagy a bizarr fejformájú és kifejezetten ritka másik óriás, a nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) testközelből való megfigyeléséhez.

A kép előterében egy nagy pörölycápa, mögötte pedig tigriscápák láthatók a bahamai Tiger Beach vizeiben Forrás: Big Fish Expeditions/Andy Murch

A Nagy Bahamákon található Tiger Beach vizein – nevéhez méltóan – különösen gyakoriak a méretes tigriscápák. A természetvédelem alatt álló terület sekély és kitűnően átvilágított vizében

egy-egy merülésen akár négy-öt különböző cápafajjal is összetalákozhatnak a légzőkészülékes búvárok.

A karibi szirticápák (Carcharhinus perezi) vagy a citromcápák (Negaprion brevirostris) nagy tömegben, akár több tucat egyedből álló rajokban járőröznek itt más egyéb fajok, köztük a veszedelmes bikacápák (Carcharhinus leucas) és a jámbor dajkacápák (Ginglymostoma cirratus ) mellett.

A különösen veszélyesnek tartott bikacápa (Carcharhinus leucas) sem megy ritkaságszámba a Tiger Beach-en végrehajtott merülések során ( a kép illusztráció) Forrás: Cultura Creative/George Karbus Photography/George Karbus Photography

Az amatőr valamint professzionális vízalatti fotósok illetve filmesek továbbá a cápák szerelmesei számára tehát nem véletlenül számít ikonikus célpontnak a Tiger Beach.

Így úszik el a több mint hatmillió forintot érő búvárkamera

A Tiger Beach első számú attrakciói a félelmetes hírnévnek örvendő rettegett nagyragadozók, a csíkoshátú tigriscápák. Egy-egy merülésen akár négy-öt megtermett példány is körözhet a homokos aljzaton térdelő légzőkészülékes búvárok körül. Vannak itt a merülésvezetők által régóta jól ismert „állandó vendégek" is, amelyek közül a csaknem hat méter hosszú nőstény, az Emma névre „hallgató" tigriscápa a leghíresebb.

A Tiger Beach leghíresebb állandó vendége, a közel hat méter hosszú nőstény tigriscápa, Emma Forrás: www.EpicDiving.com/Epic Diving

Emma nevéhez már több kamerarablás fűződik egyébként, de nem csak ő, hanem más tigriscápák is szemet vethetnek időnként az őket fotózó vagy videózó búvárok eszközeire. A tigriscápáknak erre a furcsa szokására a helyi merülésvezetők előre fel is szokták hívni az alámerülni készülő búvárok figyelmét azzal a tanáccsal, hogyha az egyik cápa netán megragadná a kamerájukat,

semmiféleképpen se bocsátkozzanak közelharcba a ragadozóval az eszköz visszaszerzése miatt,

hanem hagyják, hogy elússzon vele az állat, mert rendszerint pár méter megtétele után elengedi és leejti a sekély aljzatra.

Búvárkamerát rabló tigriscápa Forrás: Reddit.com

Persze, nem mindig, és nem mindenki fogadja meg ezt a jó tanácsot, mint ahogy az a lentebb beágyazott videón látható búvár sem, aki nem akarta odaadni a 20 ezer dolláros (forintban átszámolva több mint hatmillió forint) értékű kameráját, amelyre váratlanul ráharapott az egyik tigriscápa.

A férfi két kézzel kapaszkodott a cápa szájában lévő eszközbe, aki így nemcsak a kamerát, hanem a búvárt is magával vitte. A pórul járt vízalatti fotós végül feladta, és elengedte a kamerát, talán abban bízva, hogy a cápa is kiköpi a nagy értékű eszközt. De csalatkoznia kellett, mert a tigriscápa tovaúszva eltűnt a homályban, az elvett 20 ezer dolláros kamerával együtt.

Ezért rajonganak a vízalatti kamerák fémtokjaiért

A tigriscápa oppurtunista ragadozó, amely a cápák világán belül talán a legszélesebb zsákmánypalettával rendelkezik. Egyaránt elejti a tarisznyarákokat, a kicsi és a méretes rajhalakat, a tenger felszínére leszálló madarakat,levadássza a tengeri teknősöket és a kisebb cetféléket valamint más cápákat is, de nem veti meg a dögevést sem.

A tigriscápa olyan oppurtunista kozmopolita faj, amely a világtenger valamennyi trópusi-szubtrópusi vizében előfordul Forrás: Albert Kok

A cápatámadási statisztikák szerint a nagy fehér után ennek a fajnak írható a legtöbb nem provokált ember elleni agresszió a számlájára. De vajon az ehetetlen és emészthetetlen vízalatti kamerákban mi vonzót találhat ez a rendkívül nagy testű, 4,5-6 méter hosszúra is megnövő ragadozó? A magyarázat a cápák egyik speciális, az orrukon lévő érzékszervükhöz, az úgynevezett Lorenzini-ampullákhoz köthető. A Loerinzini-ampullák a cápák orrán lévő apró pórusok sűrű hálózatából állnak, a félkörív alakú száj felett.

A cápák rosztrumán (orrán) látható apró pórusok az úgynevezett Lorenzini-ampullák Forrás: Elter Tamás

A pórusok kicsi, géllel töltött tömlőkbe torkollnak, amelyekből idegrostok futnak az állat agyába.

A cápák a Lorenzini-ampulláikkal a mikrofeszültséget érzékelik

méghozzá rendkívül nagy felbontásban, ami mind a zsákmányszerzésben, mind pedig hosszú vándorlásik során a navigációban, a tájékozódásban segíti őket. Minden élő szervezetet rendkívül alacsony feszültségű mikroelektromos mező vesz körül. Egyes cápafajok akár milliomodnyi volt feszültség érzékelésére is képesek, ami megkönnyíti például a homokba temetkezve elrejtőző zsákmány felderítését.

A búvárkamerák fém tokja a cápa Lorenzini-ampulláit stimulálja, ezért mutat fokozott érdeklődést az eszköz iránt Forrás: YouTube

De ez segíti elő a vándorlás során a nagy tengeráramlatok által keltett mikroelektromos mezőkben bekövetkezett változások érzékelését is, amit a tájékozódáshoz használnak fel. A fémből készült tárgyaknak erősebb a mikroelektromos mezeje, ami a cápák számára rendkívül kellemes stimulációt okoz. Ez a magyarázata annak, hogy miért vonzódnak annyira a fémtárgyakhoz, így a vízalatti kamera fémből készített nyomásálló burkolatához, vagy vakutokjához is.