A rétisasok már szorgalmasan tatarozzák fészkeiket

Rétisas (Haliaeetus albicilla).

Költéshez készülődnek a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő rétisasok. Szorgalmasan tatarozzák fészkeiket, s időnként már nászrepülésbe is kezdenek.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) hazánk egyik legkorábban költő madárfaja. A párok szívesen költenek minden évben ugyanabban a fészekben, amennyiben ezt nem akadályozza semmilyen zavaró tényező.

A Körös-Maros Nemzeti Park valamennyi tájegységén költenek rétisasok. A nemzeti park munkatársai már január első napjaiban megfigyeltek olyan párokat, amelyek megkezdték a fészkek tatarozását. Ez nem kis munka, ugyanis egy több éven át használt fészek akár két méter magas is lehet. Minden költési időszak előtt akad rajta némi javítanivaló, s újabb rétegeket is hordanak rá.

A parlagi sasoktól eltérően a rétisasok nem a külső ágvillákba, hanem a fák (rendszerint nyárfák) törzsének közelébe építik fészküket. Ehhez először vastagabb, majd vékonyabb ágakat, a fészekalj kibéleléséhez pedig általában szénát használnak. Érdekesség, hogy nem lehullott, száraz gallyakat hordanak, hanem nagy testsúlyukkal ránehezednek a fákra és letörik a kiválasztott ágat.

Rétisas (Haliaeetus albicilla). Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/a-retisasok-mar-szorgalmasan-tatarozzak-feszkeiket-456

A rétisasok hatalmas fészkét „társbérlőként" más fajok, például a verebek is szívesen használják költésre. Előfordul, hogy nyestek is beleköltöznek, ami komoly veszélyt jelent a sastojásokra illetve fiókákra.

A költési időszak közeledtével egyre gyakrabban láthatjuk nászrepülésüket. Ilyenkor a párok együtt köröznek a fészkük felett és hangos kiabálással jelzik területük határait fajtársaiknak. A tojásrakás ideje február közepén érkezik el, a legtöbb fészekbe két tojás kerül.

Rétisas (Haliaeetus albicilla). Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-halalb

A legnagyobb európai sas. Kontinensünk állománya élőhelyeinek elvesztése és a mérgezések miatt a '70-es években kritikus pontot ért el. Hazai populációja azóta folyamatosan nő. A rétisas a zavarásra és a környezet állapotára érzékeny faj, védelme ezért a magyar természetvédelem kiemelt feladata. Élőhelyeinek védelme, más kevésbé látványos fajok oltalmához is hozzájárul.

Állományát fészkelő- és táplálkozó területeinek zavarása, valamint megszűnése veszélyezteti leginkább. Mint a legtöbb nagytestű madár esetében, a sasoknál is nagyon gyakori az áramütés miatti pusztulás. Szándékos és véletlen mérgezések miatt is sok madár pusztul el, időnként pedig le is lövik ezeket a ritka madarakat.

Élőhelyük zavartalanságának biztosítása, a megfelelő erdő- és tógazdálkodás, valamint tudatformálás mellett a természetvédelem fontos feladata a sérült madarak gondozása és visszavadítása. A hazai párok egész évben a fészek környékén tartózkodnak, a fiatalok pedig kóborolnak. Évente 500-700 rétisas érkezik hozzánk a Baltikumból a tél folyamán, ezek áttelelését a madarak etetésével segíthetjük.

Rétisas (Haliaeetus albicilla). Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-halalb

Eurázsia északi részének partvidékein él Grönlandtól Kamcsatkáig. A Kárpát-medencében élő párok egy szigetszerű populációt alkotnak. Víz közelében költ, tengerpartokon, tavak és folyók közelében.

Nálunk a folyók mentén lévő galériaerdők és idős tölgyesek fészkelője.

Nagytermetű madár, ezért úgy választja a hatalmas fészkének otthont adó fát, hogy megfelelő beszállófolyosót találjon. Tél közepén már megkezdi fészke tatarozását, februárban pedig sokszor már tojásain ül. Fészekalja 1-3 tojásból áll. A fiókák 40 nap kotlás után kelnek ki, a költés alatt a hím eteti párját. Amíg kicsik a fiókák, valamelyik szülő mindig őrzi őket. Három hónapig maradnak a fészekben. Táplálékában a vízimadarak, kisemlősök és halak dominálnak. Ez a hatalmas madár akár nagy halakat, vadludakat is elejthet, de jelentős a dögfogyasztása is.

(Forrás: Kőrös-Maros Nemzeti Park: https://www.kmnp.hu/hu, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: https://www.mme.hu/)