Ön mennyire jó a gyors, pontos, nagy téttel járó döntések meghozatalában?

Néha nem könnyű dönteni

Nem kétséges, hogy az emberek rendkívül találékonyak. Egy új tanulmány szerint, amikor két, nagy értékű tárgy közül választanak, akkor a döntéseik nem csak gyorsak, hanem pontosak is.

Az elméletek egészen más következtetéseket vontak le

A kutatók régóta gyanítják, hogy az emberek érzékenyebbek az értékváltozásokra alacsony tét esetén, és kevésbé érzékenyek magasabb tét esetén. Az például sokkal valószínűbb, hogy különbséget teszünk egy 1,5 millió és egy 3 millió forintos autó között, mint egy 15 millió és egy 30 millió forintos között. Hasonlóképpen, ha azt próbálja valaki megbecsülni, hogy egy személy vajon 45 vagy 50 kilót nyom, az könnyebbnek tűnik, mintha 105 és 110 között kellene döntenünk. Legalábbis ez volt eddig az elmélet.

Az agy már azt megelőzően meghozza a döntést, mielőtt az még tudatosulna bennünk Forrás: Origo

A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos szaklapban publikált tanulmány eredményei azonban ennek éppen az ellenkezőjét sugallják.

Nemcsak hogy az emberek hajlamosak gyorsabban meghozni a nagy téttel járó döntéseket, hanem ezek pontosabbak is

– mondta Ian Krajbich, a tanulmány társszerzője, az Ohio Állami Egyetem pszichológia és közgazdaságtan professzora a ZME Science online tudományos portálnak. – Bár az elméletek magas érték esetén lassabb és kevésbé pontos döntéseket jósolnak, ehelyett mi az ellenkezőjét láttuk.

Néhány szakember azzal érvel, hogy a nagy értékű döntések azért lehetnek gyorsak, mert a döntéshozók elégedettek.

Más szóval, amikor úgy gondolják, hogy mindkét lehetőség „elég jó", akkor gyorsabban választanak, hogy időt és erőfeszítést takarítsanak meg.

Ám ha ez az elmélet igaz, akkor azt várnánk, hogy a nagy értékű választások kevésbé pontosak. A tudósok azonban itt is épp az ellenkezőjét látták.

Hűek maradtak az eredeti értékelésükhöz

Korábbi kutatások arra jutottak, hogy a nagyértékű döntések általában gyorsabbak, mint a kis értékűek, és ez valóban megfigyelhető volt a jelenlegi vizsgálat során is. Krajbich és munkatársai három külön kísérletben mérték fel, mennyi időbe telt az embereknek a döntések meghozatala, és mennyire pontosak ezek a döntések.

Az elsőben arra kérték a résztvevőket, hogy 144 ételt értékeljenek egy 0-tól 10-ig terjedő skálán attól függően, hogy mennyire hozta meg az étvágyukat.

A döntéshozatal folyamata komplett és összetett jelenség Forrás: Riccardo Romano

A kísérlet végén két ételt kínáltak a résztvevőknek és megkérdezték, melyiket választanák. Véletlenszerűen mutattak nekik korábban magasra vagy épp alacsonyra értékelt ételt. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a részvevők hűek maradnak-e az eredeti értékelésükhöz. Kiderült, hogy nagyobb valószínűséggel választották pontosan és gyorsan a magasabb besorolású élelmiszert, ha két magasan értékelt ételről volt szó. Ugyanezt a mintát vették észre a második kísérletben is, ahol a résztvevőket arra kérték, hogy 0-tól 10-ig értékeljék az absztrakt alkotásokat.

A harmadik kísérletben azonban semmit sem értékeltek.

Ehelyett többszínű jegyzettömböket mutattak nekik, amelyek színei a kéktől a rózsaszínig terjedtek. A jegyzettömbökhöz ezután színük alapján értékeket rendeltek. A résztvevők ismét gyorsabbak és pontosabbak voltak, amikor a nagy értékű blokkok közül választottak.

Magasabb tét esetén jobban koncentrálunk

Ezekben a kísérletekben azonban volt egy csavar. A döntések felében a tudósok jelezték a résztvevőknek, hogy két nagy értékű vagy két alacsony értékű elem között kell választaniuk.

Az volt az alapötlet, hogy ha az emberek tudják, hogy két nagy értékű lehetőség közül választhatnak, akkor elégedettek lesznek bármelyikkel, így nem kell annyi időt vagy erőfeszítést fordítaniuk a döntésre

– mutatott rá Krajbich. – Az alacsony értékű döntéseknél viszont arra számítottunk, hogy talán jobban számít, hogy a megfelelőt választják.

Néha nem könnyű dönteni Forrás: pexels.com

Bár a tudomány azt még nem tudja pontosan, miért történik ez, de úgy vélik, hogy talán a magasabb tét tudata készteti arra az embereket, hogy jobban koncentráljanak. Hozzátették: a nagy értékű dolgok jelenléte fokozott izgalmat eredményez, amiről ismert, hogy általában javítja a teljesítményt.

A szakemberek szerint a másik lehetőség az, hogy egyszerűen jobban odafigyelnek ezekre a döntésekre.

A kutatók tanácsot is adtak a napi döntések meghozatalához. Krajbich következtetése:

„Ne hagyja figyelmen kívül a kis döntések helyes meghozatalának fontosságát! Lehet, hogy kicsinek és jelentéktelennek tűnik, hogy milyen termékeket vásároljon az élelmiszerboltban vagy hova menjen ebédelni, de ezek a költségek idővel nagyban is emelkedhetnek!"