Magyar tudósok inspirálták a lenyelhető mRNS-vakcina fejlesztőit

Az 1825-ös számú Gömböc az MTA székházában

Karikó Katalin, valamint Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatói inspirálták a szájon át bevhető mRNS-vakcina megalkotásában az amerikai Massachussets Institute of Technology (MIT) kutatóit.

A Gömböc és a koronavírus különleges kapcsolata

Mint a BME szerdai közleményében olvasható, Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Gömböc, azaz két egyensúlyi pontú, mono-monostatikus, mindig talpra álló új geometriai forma feltalálói, kezdetben nem is gondolták, hogy játékos találmányuk számos mérnöki, orvostudományi és gyógyszerészeti kutatást is inspirál a jövőben.

Az 1825-ös számú Gömböc az MTA székházában Forrás: Wikimedia Commons/Hanák Gábor

A két magyar tudós találmányát az amerikai MIT két kutatója, Giovanni Traverso gasztroenterológus és Robert Langer vegyészmérnök professzor

a koronavírus elleni mRNS vakcinával kapcsolták össze.

A Gömböc elméletét egy szájon át bevehető, mRNS vakcinálást lehetővé tevő kapszula kialakításához használták fel.

A vakcina a koronavírus molekuláris szerkezetén alapuló technológia segítségével készült. Az oltóanyag mRNS-alapú, egy lipid nanorészecskébe csomagolt RNS molekulát (mRNS) tartalmaz Forrás: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/gyakori-kerdesek-valaszok-vakcinarol-pfizer-biontech-vakcina

A beszámoló szerint a már sertéseken is kipróbált eljárás bíztató eredményeket hozott, amerikai tudósok szerint a módszer emésztőrendszeri betegségek, akár fekélyek kezelésére is alkalmas lehet a jövőben.

Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú oltóanyag egyik fejlesztője Forrás: MTI/EPA/ANSA/Mourad Balti Touati

Az MIT professzorai tanulmányukban a műegyetemi kutatók mellett hivatkoznak Karikó Katalin biokémikus és kollégáinak 2014-es tanulmányára, amelyben az akkoriban még kísérleti fázisban lévő mRNS-technológia terápiás lehetőségeit taglalják.

A leopárdteknős páncéljától a szájon át adagolható inzulinkapszuláig

A MIT kutatói ugyanígy hivatkoznak Domokos Gábor és Várkonyi Péter 2007-es publikációjára is, amelyben a két műegyetemi szakember a leopárdteknős páncélja alakját példaként említve, annak morfológiáját vette vizsgálat alá.

Leopárdteknős Forrás: Wikimedia Commons/Berthold Werner

E dolgozatukban fejtették ki, hogy a hüllők az evolúciós fejlődés során olyan előnyös geometriai tulajdonságra tettek szert páncéljukkal, amely segíti őket abban, hogy a gravitáció révén a hátukról a talpukra billenjenek.

A mérnökpáros következtetései több meglepő mérnöki alkalmazáshoz is alapul szolgáltak:

többek között ilyen volt a szájon át adagolható inzulinkapszula, amelyet az MIT és a Harvard Egyetem kutatói fejlesztették ki elsősorban a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára – írták.

A gyakorlatban megvalósított Gömböc Forrás: Wikimedia Commons/Domokos Gábor

A kutatókat a műegyetemi Gömböc, azaz az első ismert homogén mono-monostatikus test is inspirálta az eszköz megtervezésében, amelynél arra törekedtek, hogy a kapszula a gravitációra hagyatkozva, önmagától képes legyen a megfelelő irányba fordulni, és az abba ágyazott, milliméternél is kisebb tű így a megfelelő pozíciót felvéve szúrja meg a gyomorfalat - idézték fel a BME közleményében.

(Forrás: MTI)