"Ha nem merül fel ellenérv, kevés ok akad engedélyezni a bálnavadászatot 2024-től", amikor a jelenleg érvényes kvóták lejárnak - szögezte le a miniszter a Morgunbladid című izlandi napilap véleményrovatában megjelent írásában.
Kevés bizonyíték van arra, hogy ennek a tevékenységnek gazdasági előnye lenne"
- tette hozzá.
A bálnavadászat jelenleg Izlandon, Norvégiában és Japánban engedélyezett. A 2019-ben felülvizsgált izlandi kvóták 2023-ig évente 209 közönséges barázdásbálna kilövését engedélyezik - amely a kékbálna után a második legnagyobb emlős -, valamint 217 csukabálnáét, amely a legkisebb cetfélék közé tartozik.
Három év óta azonban az engedéllyel rendelkező két legnagyobb vállalat leállóban van, egyikük 2020 tavaszán jelentette be, hogy végleg felhagy a bálnavadászattal. Az elmúlt három nyári szezonban mindössze egy bálnát öltek meg, egy csukabálnát 2021-ben.
A leállás oka a japán konkurencia. Japán a bálnahús legfőbb felvevőpiaca. A távol-keleti ország 2019-től újból megkezdte a kereskedelmi bálnavadászatot, amióta kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC).
2018-ban, az utolsó nyáron, amikor még folyt bálnavadászat az izlandi vizeken, 146 közönséges barázdásbálnát és hat csukabálnát öltek le. Az IWC 1986-ban betiltotta a kereskedelmi célú bálnavadászatot, de Izland, amely ellenezte a döntést, 2003-ban ismét vadászni kezdett. Izlandon jelenleg egyedül a kékbálna vadászata tilos.
(MTI/AFP)