A támadás Nyugat-Ausztrália partjai közelében történt, az eseményt a Cetrec WA cetkutató intézet munkatársai filmezték le. A Marine Mammal Science című szakfolyóiratban megjelent publikáció arról is részletesen beszámol, hogyan zajlott a kék bálnák elejtése; a ragadozók alaposan elbántak a békés óriásokkal, beleúsztak még a szájukba is, hogy kitépjék azok tápanyagokban gazdag nyelvét.
A tanulmány alapján három támadást sikerült megfigyelni: az első kettő 16 napos eltéréssel még 2019-ben, a harmadik 2021-ben történt. A legelső rajtaütés áldozata egy közel 22 méter hosszú, teljesen kifejlett, egészséges kék bálna volt, aminek a testéből nagyobb darabokat kiharaptak a ragadozók, hátúszóját pedig teljes egészében leszakították.
Az orkák csapatban és rendkívül szervezetten dolgoztak: míg egy részük a bálna fejét támadta, addig a másik csoport próbálta a prédát víz alá nyomni. A vadászatot siker koronázta, a tetemből pedig végül 50 kardszárnyú delfin lakmározhatott.
Néhány héttel később a következő áldozat egy 12 méter hosszú borjú volt, a fiatal állatot 25 orka vette célba. Az utolsóként megfigyelt kék bálna 14 méteresre nőtt, őt 24 kilométeren át üldözték, a vadászat másfél órán át tartott. Vele a már megszokott módon végeztek: a vadászok egy csoportja a fejet és a nyelvet támadta, a másik csapat pedig próbálta víz alatt tartani az óriási emlőst. Az elpusztult bálna testéből ebben az esetben is legalább félszáz kardszárnyú delfin evett.
Korábbi tanulmányok úgy vélték, kék bálnákkal csak a legnagyobb és legerősebb hím kardszárnyú delfinek képesek végezni. A mostani tanulmány azonban cáfolja a korábbi nézetet: a megfigyelt esetek mindegyikében a vadászatot agresszív nőstények vezették. Az elszántságot valószínűleg az utódok táplálásának vágya fűtötte.
Ez a Föld legnagyobb predációs eseménye: a legnagyobb csúcsragadozó elejti a legnagyobb zsákmányt"
– összegezte a publikáció jelentőségét az egyik társszerző, Robert Pitman ökológus.