Mielőtt azonban rászoktunk volna a csirketojásra és a rántott csirkeszárnyra, először valószínűleg a „libákkal kezdtük".
A 7000 és 5500 éves kínai kőkorszaki lelőhelyen, Tianluoshanban végzett ásatásokat végző japán régészek kiterjedt bizonyítékot találtak a liba háziasítására.
Állításuk szerint ráadásul ez a legkorábbi bizonyíték a madarak háziasítására. A csapat összesen 232 libacsontot azonosított, amelyek meggyőző képet festenek arról, hogy Tianluoshan a modern baromfitenyésztés bölcsője lehet.
A kutatók mindenekelőtt magukon a csontokon végeztek szénizotópos kormeghatározást, nem pedig a maradványokat borító üledékeken.
Ez bizonyosságot ad arról, hogy a libacsontok valóban 7000 évesek. Legalább négy csont tartozott 16 hetesnél nem idősebb szárnyasokhoz, ami a szakemberek szerint azt mutatja, hogy bizonyosan a helyszínen keltek ki. Valószínűleg ez a helyzet az ott talált kifejlett libák esetében is, tekintettel arra, hogy
vadludak ma nem szaporodnak a területen, és valószínűleg 7000 évvel ezelőtt sem tették.
Az azonban biztos, hogy a Masaki Eda vezette csapat a japán szapporói Hokkaido Egyetem Múzeumában alaposan kielemezte az ősi csontok kémiai összetételét. Ez megmutatta, hogy a libák helyi eredetű vizet ittak.
A tenyésztett libák feltűnően egységes mérete pedig szintén a fogságban való tenyésztésre utal.
Ahogy arra a tudósok a ZME Science online tudományos portálnak rámutattak, a bizonyítékok semmiképpen sem véglegesek, bár mindegyike ugyanahhoz a következtetéshez vezet: valószínűleg a libák voltak az első madarak, amelyeket az emberek háziasítottak, és ez több mint 7000 évvel ezelőtt történt Kínában.
Míg a háziasítási kutatások többsége a kutyákra és a szarvasmarhákra összpontosított, a tudományos közvélemény szerint „üdítő új perspektívákat látni a baromfiak evolúciós történetében, hiszen nagyban függ tőlük az élelmezésbiztonságunk".