A tudósok két kulcsfontosságú tényezőt kapcsoltak össze a menopauza utáni fokozott rákkockázattal: az egyik a fellépő ösztrogéndominancia, mivel az ösztrogén elősegíti a rákos sejtek növekedését, szaporodását (a klimax kezdeti fázisában csökken a progeszteron mennyisége), a másik pedig az, hogy mikor is köszönt be a klimax. Ugyanis minél később, annál nagyobb az esély a rosszindulatú daganatok kialakulására.
"A menstruációs ciklus alatt az ösztrogén stimulálja a mellszövetet és a méhet- minden menstruációs periódusban ezek a szövetek további, nagy mennyiségű ösztrogénnek vannak kitéve. Éppen ezért az, hogy kinél mikor köszönt be a menopauza, mikortól szűnik meg az ovuláció, nagyban befolyásolja a rák kockázatát. A tanulmányok azt mutatják, hogy ha egy nő későn kezdődő menopauzát tapasztal (55 éves kor után), akkor nagyobb a rizikó az emlőrák, petefészekrák és a méhtestrák kialakulására az ösztrogénnek való kitettség hosszabb időtartama miatt. "
Ráadásul egy holland tanulmányban, melynek során 12 134 posztmenopauzában lévő nőt vizsgáltak, megállapították, hogy a méh- vagy petefészekrákban való halálozás kockázata 5 százalékkal magasabb volt azoknál, akik későbbi menopauzát tapasztaltak.
A hormonterápia (HT), a menopauza tüneteinek csökkentésére használatos kezelés, mely tabletta, tapasz, spray, gél, krém vagy hüvelygyűrű formájában is elérhető. Bár ma már lényegesen biztonságosabbak, mint régebben, ráadásul védenek a csontritkulás és a szív-és érrendszeri megbetegedések ellen is, bizonyos csoportoknál megnöveli a rák kialakulásának esélyét.
A Women's Health Initiative a hormonterápia hatásait vizsgálta, melynek során a kutatók a következő eredményekről számoltak be:
• Az ösztrogént és progesztint szedő nőknél kissé megnövekedett az emlőrák kockázata.
• Azoknál, akik méheltávolításon estek át, és csak ösztrogént szedtek, alacsonyabb volt az emlőrák kockázata (ellenben más tanulmányok azt találták, hogy az ösztrogén önmagában növelheti az emlőrák kockázatát, ha hosszú ideig használják)
Éppen ezért hormonterápia előtt alapos kivizsgálás indokolt, személyes és családi kórtörténettel együtt. Amennyiben nincs fokozott rizikó, úgy a kezelés biztonságos.
Az átlagos kockázatú nőknek 40 éves koruktól kezdve évente mammográfiás szűrővizsgálaton kell részt venniük. Ezen kívül érdemes petefészekrák irányába is szűréseket végezni, mivel ez kezdetben jól gyógyítható daganat, ám gyorsan agresszívvé válik, így fontos a mielőbbi felismerése. Ez szűrővizsgálat nélkül igen nehéz, hiszen figyelemfelkeltő tüneteket kezdeti stádiumában nem okoz. Ugyanez igaz a méhtest rákra is, melynek esélye szintén nő klimax után. Ezekre a szűrésekre lehetőleg 2 évente kerüljön sor. A szűrés során a fizikális vizsgálaton túl ultrahangra, vérvizsgálatokra, valamint bizonyos tumormarkerek ellenőrzésére is szükség van- mondja dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ klimax specialistája.
Természetesen mielőbb orvoshoz kell fordulni, ha egy nőnek az általános nőgyógyászati panaszokon túl tartós hasi fájdalma van, puffad vagy a húgyúti/bélrendszeri tünetekre panaszkodik, valamint, ha klimax után vérzés jelentkezik.
• Dohányzásról való leszokás
• Egészséges étkezés
• Rendszeres testmozgás
• Megfelelő stresszkezelés
• Terhesség/szoptatás is csökkentik a rák kialakulásának esélyét
(Forrás: Nőgyógyászati Központ
www.nogyogyaszatikozpont.hu)